2011. június 1.

A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet
a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól


A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet célja és hatálya

1. § 
A rendelet meghatározza azokat a sajátos szabályokat, amelyek – egyéb jogszabályi előírásból következően – eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Tv. alapelveivel.

2. § 
(1) A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül:

a) a lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő- és fenntartó szövetkezetre (a továbbiakban: lakásszövetkezet),

b) a társasházra,

c) a társadalmi szervezetre (ideértve a sportszövetségeket),

d) a köztestületre,

e) az alapítványra, ideértve a közalapítványt is,

f) az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a végrehajtói irodára, a közjegyzői irodára,

g)

h) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra,

i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre,

j) a víziközmű társulatra,

k) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezetre.

l)

m)

(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, valamint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.

(3) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a kockázati tőketársaság, a kockázati tőkealap, továbbá a biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek.

(4) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 20/A-20/C. §-ok tartalmazzák.

3. § 
(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnak, a víziközmű társulatnak, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, továbbá a közhasznú besorolással nem rendelkező európai területi együttműködési csoportosulásnak és az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia.

(2) A viziközmű társulatnak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmazni azzal, hogy e rendelet 16. §-ának (8) bekezdését is figyelembe kell vennie.

(3)

(4) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak, a Magyar Rektori Konferenciának, valamint a közhasznú szervezetként működő európai területi együttműködési csoportosulásnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. vonatkozó előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy a Tv.-ben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.

(5) Az egyéb szervezetek által alapított, fenntartott egészségügyi, szociális és oktatási tevékenységet ellátó jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél a Tv. 6. §-a (3) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.

(6) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét az (1)–(5) bekezdésben, illetve e rendelet 4. §-ában foglaltak figyelembevételével a rá vonatkozó jogszabályi előírások alapján kell megállapítani.

(7) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában nevesített társadalmi szervezetek közé tartozó párt beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény előírásai szerint köteles eleget tenni.

4. § 
A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezet, a társasház, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet (a továbbiakban: MRP szervezet), a közhasznú besorolással nem rendelkező társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: egyéb szervezet), illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: közhasznú egyéb szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

5. § 
Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, az alapszabályában (alapító okiratában) foglaltaknak megfelelően, a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti, lakásszövetkezeti, közhasznú, alapítványi célú tevékenység stb.), valamint ha jogszabály lehetővé teszi, vállalkozási tevékenységet is folytathat.

Beszámolási kötelezettség


6. § 
(1) Az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a Tv.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

(2) Az egyéb szervezetnél, valamint a közhasznú egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló, illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

(3) A beszámoló formáját az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

(4) A beszámoló lehet:

a) egyszeres könyvvitel esetén:

aa) egyszerűsített beszámoló,

ab) közhasznú egyszerűsített beszámoló;

b) kettős könyvvitel esetén:

ba) egyszerűsített éves beszámoló,

bb) közhasznú egyszerűsített éves beszámoló;

c) az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet választása alapján a Tv. szerinti éves beszámoló, Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló.

(5) Az egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója az e rendelet 1. számú melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből és az e rendelet 2. számú melléklete szerinti eredménylevezetésből áll.

(6) A közhasznú egyéb szervezet közhasznú egyszerűsített beszámolója az e rendelet 1. számú melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből, továbbá az e rendelet 3. számú melléklete szerinti közhasznú eredménylevezetésből, valamint tájékoztató adatokból áll.

(7) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója az e rendelet 4. számú melléklete szerinti mérlegből és az e rendelet 5. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból áll.

(8) A közhasznú egyéb szervezet közhasznú egyszerűsített éves beszámolója az e rendelet 4. számú melléklete szerinti mérlegből, továbbá az e rendelet 6. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, valamint tájékoztató adatokból áll.

(9) Annak a közhasznú egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves, illetve a Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta, a Tv.-ben előírt beszámoló készítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.

(10) Annak az egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves, illetve a Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a Tv.-ben előírt beszámoló készítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is.

(11)

(12) Az egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyéb szervezet a mérleg, továbbá az eredménylevezetés, közhasznú eredménylevezetés, az eredménykimutatás, közhasznú eredménykimutatás tételeit más jogszabályok előírása, valamint belső igényei szerint továbbtagolhatja.

7. § 
(1) Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, illetve amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg.

(2) Közhasznú egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezet, amely csak közhasznú tevékenységet folytat, illetve amelynek a közhasznú tevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg.

(3) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.

(4) Közhasznú egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben a közhasznú tevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.

(5) Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek az (1)–(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves (ár)bevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe vennie.

(6) Amennyiben a közhasznú egyéb szervezet a közhasznú besorolást év közben kapta meg, az üzleti év egészére vonatkozóan közhasznú egyszerűsített beszámolót vagy közhasznú egyszerűsített éves beszámolót, illetve a Tv. szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie e rendelet 6. §-ának (9) bekezdése figyelembevételével.

(7) Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 100 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolóját a Tv. 98/A. §-a szerinti sajátos szabályok figyelembevételével is elkészítheti (sajátos egyszerűsített éves beszámoló).

(8) A (7) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.

Könyvvezetési kötelezettség

8. § 
(1) Az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet könyvvezetése – a beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

(2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyszerűsített beszámolót készítő közhasznú egyéb szervezet.

(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik üzleti év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére – és egyszerűsített éves beszámolót, közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készíteni – azt az évet követő második üzleti év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló, közhasznú egyszerűsített beszámoló készítésére a 7. § (1)–(2) bekezdéseiben rögzített feltételnek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg [(ár)bevétele mindkét üzleti évben meghaladta az 50 millió forintot].

(4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készítő közhasznú egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány. Kettős könyvvitelt köteles vezetni továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet – figyelembe véve a 16. § (9)–(12) bekezdésben foglaltakat –, valamint minden olyan egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynek a 3. § (1)–(3) bekezdése szerint a Tv.-ben foglalt előírásokat kell kötelezően alkalmaznia, illetve az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely saját döntése alapján a Tv. szerinti éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta.

(5) A kettős könyvvitelt vezető a 7. § (3)–(4) bekezdése szerinti egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére azt az évet követő második üzleti év január 1-jével térhet át, amikor az éves összes (ár)bevétele – két egymást követő évben, évenként – nem haladta meg az 50 millió forintot.

(6) Az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés üzleti évét követő második év január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele – két egymást követő évben, évenként – nem haladta meg az 50 millió forintot.

(7) Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet év közben jön létre (veszik bírósági, cégbírósági, kamarai nyilvántartásba), úgy a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével az éves szintre tervezett (ár)bevételi értékeket kell figyelembe vennie.

(8)

(9) A könyvvezetés során az egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek elkülönítetten kell kimutatni a rá vonatkozó sajátos gazdálkodási jogszabályban meghatározott alaptevékenységgel, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos (ár)bevételeket, ráfordításokat (költségeket), kiadásokat.

(10) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység (ár)bevétele és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye.

(11) A részletező nyilvántartásait a közhasznú egyéb szervezetnek úgy kell kialakítania, hogy abból a közhasznú eredménylevezetéshez/eredmény-kimutatáshoz szükséges tájékoztató adatok megállapíthatók legyenek.

Könyvviteli rendszerek változása

9. § 
(1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a Tv. 163. §-ában foglaltakat köteles alkalmazni.

(2) Az egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttérésekor – ha egyébként annak feltételei fennállnak –, az áttérés napjával a Tv. szerinti éves, egyszerűsített éves, illetve e rendelet szerinti egyszerűsített éves, közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készítenie a Tv. 163/A. §-a (2)–(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Az eredménykimutatást nem kell az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírásoknak megfelelően átalakítani.

A JOGSZABÁLY TELJES HATÁLYOS SZÖVEGE >>

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...