2013. február 18.

A roma nők integrációja és közéleti, politikai szerepvállalása


„A roma nők integrációja és közéleti, politikai szerepvállalása” című február 7-i szakmai konferenciáján a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség bemutatta az Európai Női Lobbi  roma és utazó közösségekhez tartozó nőkről szóló szakértői állásfoglalását és az etnikai kisebbségekhez tartozó nők számára meghirdetett európai közéleti mentorprogramját.

„A kelet-európai országokból származó további adatok szerint a roma nők iskolázottsági szintje mindössze fele a roma férfiakénak, és sokkal alacsonyabb a nem roma nőkénél.”

Az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby, EWL) - melynek hazai tagszervezete az eseményt szervező Női Érdek - , 2013 januárjában tette közzé „A roma és az utazó  nőkkel szembeni többszörös diszkrimináció elleni fellépés – a nemzeti roma-integrációs stratégiák sikeres megvalósításának kulcsfontosságú eleme” című részletes állásfoglalását, mely a nemek közötti egyenlőség szemszögéből reflektál a tagállamok roma-integrációs stratégiájában érintett területekre. A roma és az utazó nőket fokozottan veszélyezteti a nemük és etnikai hovatartozásuk miatti többszörös és interszekcionális diszkrimináció, korlátozott a hozzáférésük a munkahelyekhez, az oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, valamint a politikai döntéshozatalban való részvételhez.

Annak érdekében, hogy jogaikat, szempontjaikat és szükségleteiket be lehessen építeni az EU-s és a nemzeti szintű közpolitikákba, így a nemzeti romaintegrációs stratégiákba is, mind az Európai Uniónak, mind a tagállamoknak és intézményeiknek el kell kötelezniük magukat  a nők ezen csoportjai társadalmi befogadása és politikai részvételének javítása mellett. Az EWL az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai számára megfogalmazott ajánlásai konkrét és hatékony intézkedések meghozatalát segítik.

Juhász Borbála, a 20, köztük 4 roma női civil tagszervezetet tömörítő, 2003-ban alakult Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke kiemelte, hogy a Szövetség 2011, Magyarország uniós elnöksége óta foglalkozik a roma nők érdekérvényesítésének témájával.

Járóka Lívia, a Fidesz/EPP európai parlamenti képviselője videóüzenetében hangsúlyozta, hogy a romaintegrációs stratégiák végrehajtása során az uniós intézményeknek és a tagállamoknak „jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a kérdésre, külön célcsoportként kell kezelni a roma nőket és lányokat, felmérni és a tervezés során figyelembe venni sajátos szükségleteiket, valamint védelmet nyújtani a különösen veszélyeztetett csoportok számára.”

Izsák Rita, a Kisebbségi Ügyek ENSZ Független Szakértője szerint elengedhetetlen, hogy „a kisebbségi nők, mint speciális csoport ne essenek ki sem a kisebbségi mozgalmak, sem a nőmozgalmak látóköréből”. Tapasztalata szerint „a roma nők gyakran nem merik felvállalni a közösségen belül felmerülő problémáikat, tartva attól, hogy emiatt esetleg további stigmát akasztanak a közösségükre”.

Balogh Lídia, a Női Érdek szakértője az EWL állásfoglalását ismertetve kiemelte, hogy a roma nők többszörös és ún. interszekcionális hátrányos megkülönböztetést szenvednek el. Egyrészt léteznek súlyos jogsértések, melyek csak a roma nőket, mint csoportot érik, ilyen például a kényszersterilizáció.  Másrészt az a veszély is fennáll, hogy bizonyos problémáik – különösen a nők elleni erőszak különböző, kisebbségi közösségen belül jelentkező formái – a civil és politikai döntéshozatalban nem kerülnek napirendre, mivel ezek a témák mind a romajogi, mind a nőjogi érdekérvényesítés szempontjából érzékeny területek.

Gellér Judit, az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) jogásza rámutatott, hogy kutatásaik és megfigyeléseik szerint különösen aggasztó mértékben válnak a magyarországi roma nők szexuális célú emberkereskedelem, prostitúció és etnikai alapú agresszió áldozatává. A szervezet képviselője magyarországi roma nőket ért kényszersterilizációs esetekről is beszámolt. Tapasztalatai szerint a magyar hatóságok a legtöbb esetben nem kezelik megfelelően a roma nőket érő jogsértéseket, és ezért az ERRC a magyar jogorvoslati lehetőségek kimerítése után a legtöbb esetben nemzetközi emberi jogi fórumokat is igénybe vesz annak érdekében, hogy az áldozatok igazsághoz jussanak.

Kozma Blanka, a Női Érdek tagszervezetének, a Közéleti Roma Nők Egyesületének elnöke arról számolt be, hogy gyakorlati tapasztalataik szerint a romaintegrációs stratégia valóban fontos kiindulási alap, a roma nőket célzó elemei helyi szinten is hasznosulhatnak. Ugyanakkor úgy véli, a jelentősebb eredmények eléréséhez elengedhetetlen lenne több a romák, különösen a roma nők érvényesülési esélyeit növelését célzó állami oktatási és munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program indítása. A sikeres civil kezdeményezések között említette az edelényi kistérségben több munkaerőpiaci reintegrációs projektet megvalósító Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesületének eredményes munkáját.

Osztolykán Ágnes, az LMP országgyűlési képviselője a romaintegrációs politika nemek egyenlőségét érintő magyarországi feladataival kapcsolatban kiemelte, hogy a roma lányok önbizalmának és érdekérvényesítő képességének növeléséhez alapvetően szükséges a helyi közösségek támogatása mellett a szegregációtól mentes oktatási rendszer biztosítása. A nemek közötti egyenlőség közpolitikákban – így a romaintegrációs politikában – való érvényesítése előtt álló legjelentősebb akadálynak azt látja, hogy a mindenkori kormányzatban dolgozók kevéssé értik, mit is jelent és miért fontos a nemek közötti egyenlőség elve.

Az érdeklődők február 17-ig jelentkezhetnek az EWL kezdeményezésére létrejött, az  EU-tagországaiban élő, etnikai kisebbséghez tartozó, illetve migráns nők közéleti és politikai jogainak gyakorlását és képviseletét elősegítő mentorprogramba, amely a 2014-es európai parlamenti képviselőválasztásokon képviselőjelöltként, illetve kampánystáb-munkatársként való részvételük lehetőségeit kívánja szélesíteni.
A program hazai koordinátora, a Női Érdek szakértője, Sáfrány Réka felhívta a figyelmet arra, hogy kisebbségi, főként roma nők jelentkezését várják, akik függetlenül attól, elköteleződtek-e már valamely párt mellett, szeretnének az európai parlamenti politika közegében szert tenni a közéleti és politikai szerepvállalással kapcsolatos tapasztalatokra.

A mentorprogram céljaihoz leginkább kapcsolódó példaértékű hazai kezdeményezést, a Tom Lantos Intézet fiatal roma nők közéleti szerepvállalását támogató „Angol Klub”-ját a szervezet képviselője, Kuntz Nóra és az Angol Klub egyik részvevője, Suha Nikolett mutatta be. A rendezvény résztvevői közös zárógondolatként azt fogalmazták meg, hogy a példaképektől és mentoroktól való tanulás hatékonyan hozzájárulhat a roma nők önbizalmának és érdekérvényesítő képességeinek erősítéséhez.

Forrás: Női Érdek

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...