2013. február 6.

Hogyan részesülhetnek a kedvezményezettek a személyi jövedelemadó 1 százalékából?



A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, külön törvényben meghatározott módon és feltételekkel minden adófizetőnek minden évben lehetősége van arra, hogy az összevont adóalapjának a kedvezmények levonása után ténylegesen megfizetett adójából 1-1 százalékot az általa meghatározott egy-egy kedvezményezett javára juttasson. Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze.  

1. A  kedvezményezettek egyik csoportját egyesületek, alapítványok, közalapítványok, színházak, múzeumok, felsőoktatási intézmények és más, a törvény által egyedileg felsorolt szervezetek alkotják.
Ide tartoznak:
• egyesületek (kivéve ebből a pártokat, a biztosító egyesületeket, továbbá a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteket),  ha bírósági nyilvántartásba vételük a 2011. év előtt már jogerőre emelkedett feltéve, hogy alapszabályuk, alapító okiratuk szerint legalább a 2012. év első napjától ténylegesen és megszakítás nélkül a Civil törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytatnak;
• az  alapítványok, ha az egyesületekre is vonatkozó, az előző bekezdésben szereplő feltételeket teljesítik;
• közhasznú alapítványok, közhasznú egyesületek, amelyek tevékenységüket állami szervvel vagy helyi önkormányzattal  2012. év előtt  kötött szerződés alapján végzik, és 2012. év előtt bírósági nyilvántartásba vett közalapítványok,  ha az alapcél szerinti közhasznú tevékenységüket 2012. év első napja óta megszakítás nélkül végzik.

A felsoroltak közül az egyesületek, alapítványok és közalapítványok akkor lehetnek kedvezményezettek, ha a székhelyük belföldön van, és a működésük magyarországi közösség, illetőleg a határon túli magyarság érdekében történik, és közülük is csak az,
• amelynek a rendelkezés évének augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat időpontja között nem volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott, és
• amely alapcél szerinti közhasznú tevékenységét 2012. január 1-jétől megszakítás nélkül ténylegesen folytatja, eleget téve minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek, és
• amely közhasznú alapítvány, egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesületek, alapítványok, közalapítványok kedvezményezhetősége szempontjából fontos, hogy milyen tevékenység minősül közhasznúnak.

A Civil tv. 2. § 20. pontja határozza meg a közhasznú tevékenység fogalmát, mely szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy  közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

2013-ban a civil szervezetek a következő közhasznú tevékenységekkel kapcsolatban nyilatkozhatnak:
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
3. tudományos tevékenység, kutatás,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség megóvása,
7. műemlékvédelem,
8. természetvédelem, állatvédelem,
9. környezetvédelem,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
13. a magyarországi nemzetiségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás,
16. fogyasztóvédelem,
17. rehabilitációs foglalkoztatás,
18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások,
19. euroatlanti integráció elősegítése,
20. közhasznú jogállású szervezetek számára biztosított - csak közhasznú jogállású szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások;
21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,
22. bűnmegelőzés és áldozatvédelem.

A kedvezményre igényt tartó, előzőekben említett szervezeteknek a rendelkező nyilatkozatok megszerzése érdekében közölniük kell az adószámukat azokkal az adózó polgárokkal, akiknek a rendelkező nyilatkozatára számítanak. Ez az eljárás alaki kötöttségek nélküli, megvalósítható személyes kapcsolatfelvétellel, szórólapokkal, egyéb - jogszabályba nem ütköző módon történő - figyelemfelhívással, hirdetéssel.

Megjegyzést érdemel, hogy azon szervezetek adószáma, melyek már a 2012-es rendelkező évben kedvezményezettek voltak, a NAV honlapján megtalálható, a „Közlemény a 2012. rendelkező évi érvényes civil kedvezményezettekről” című tájékoztató anyagban is szerepel.
 
A támogatók toborzásához előzetes adóhatósági engedélyre nincs szükség, így az előzetes engedélykérések, a szórólapok véleményezésre  történő megküldése szükségtelen időkiesést jelenthet.
 
Az 1. pontban meghatározott, úgynevezett civil kedvezményezettek a következőeljárás szerint kaphatják meg a javukra felajánlott összeget. Az adóhatóság a magánszemélyek nyilatkozatainak feldolgozása után legkésőbb 2013. szeptember 1-jéig értesíti az ebbe a kategóriába tartozó szervezetet a javára felajánlott összeg nagyságáról.

Azaz minden szervezet, melynek javára a magánszemélyek rendelkeztek, értesítést kap erről a tényről. Az adóhatóság az értesítéssel egyidejűleg felhívja a kedvezményezettet arra, hogy az értesítéstől számított 30 napon belül a törvényben meghatározott nyilatkozatokat az erre szolgáló nyomtatványon (1337A számú Adatlap) tegye meg. A 1337A számú Adatlap az  értesítések kiküldését követően a NAV honlapjáról letölthető és kitöltve – postai úton, személyesen vagy elektronikus úton – juttatható el az állami adóhatóság részére. A fenti 30 napos határidő elmulasztása esetén a kedvezményezett igazolási kérelmet terjeszthet elő.

Az adóhatóság az Adatlap, és az ahhoz csatolt, a törvényi feltételek meglétét igazoló dokumentumok alapján bírálja el azt, hogy a kedvezményezettet megilleti-e a javára felajánlott összeg. Az összeg elfogadása nem kötelező, ezért a kedvezményezettnek jogában áll azt visszautasítani. Az adóhatóság az Adatlap visszaküldésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkezés évének december 15. napjáig utalja át a kedvezményezettnek a magánszemélyek által rendelt összeget.

A törvényben meghatározott feltételek hiánya esetén a NAV ezt az igénybejelentővel határozatban közli. Ez ellen a határozat ellen bírósághoz lehet fordulni.  A fellebbezésről a bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül dönt. A bírói döntés természetesen mindkét félre nézve kötelező.

Ha a kedvezményezettnek a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat időpontja között volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott, vagy a szervezet az adóhatóság felhívását követő 30 napon belül nem igazolta, hogy megfelel a törvényben előírt feltételeknek, kivételes méltányosságot érdemlő esetben az állami adóhatóság eltekinthet e feltétel meglététől, azaz a feltétel teljesítésének hiányában is kiutalhatja a kedvezményezettnek a felajánlott összeget.

Kivételes méltányosságot érdemel különösen az, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása  esetén az átutalást - legkésőbb a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül - az adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett a köztartozását rendezi.

A méltányosság gyakorlását nem kell külön eljárásban kérni, azt a kedvezményezett a 1337/A Adatlap 02-es lapjának kitöltésével kérheti. A kivételes méltányosságról az adóhatóság az 1337/A Adatlap elbírálásával egyidejűleg dönt.

A törvény rendelkezése szerint az 1 százalék kiutalásának feltétele az, hogy a kedvezményezett a kiutalás időpontjában ne rendelkezzen köztartozással.

5. Az állami adóhatóság 2013. december 31-ét követően az internetes honlapján tájékoztatást tesz közzé azon civil kedvezményezettek nevéről, adószámáról, székhelyéről, a kedvezményezettet megillető összegről és a kedvezményezett javára érvényesen rendelkezők számáról, akik részére a felajánlott 1 százalékos összeg átutalása megtörtént.

Ezen túl a kedvezményezettek az adóhatóságtól egyedi tájékoztatást is kérhetnek a javukra szóló érvényes és érvénytelen, valamint az  el nem bírált nyilatkozatok számáról, régiónkénti megoszlásáról, továbbá az érvénytelen nyilatkozatok érvénytelenségének okairól és azok arányáról.

6.  A magánszemély által juttatott pénzösszeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek igénylését és közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint az adóhatóság jogosult ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy
- a támogatás igénylése jogszabálysértő volt, így például ha a kedvezményezett az adott évi 37A számú Adatlapon valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, vagy
- a közcélú tevékenység szerinti felhasználás nem valósult meg,  úgy a kedvezményezettnek az adóhatóság határozata alapján az átutalt összeget vissza kell fizetnie.

A civil kedvezményezett akkor használja fel a közcélú tevékenységének megfelelően az 1 százalékos összeget, ha
• az alapítvány, közalapítvány, egyesület alapcél szerinti közhasznú tevékenysége megvalósítására fordítja, illetve
• az 1. pontban felsorolt további szervezetek a létesítő okiratukban és a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítják azt.

Lényeges arra is ügyelni, hogy a kedvezményezett a  fenntartásával, működésével kapcsolatosan együttesen is csak az 1 százalékos összeg 50 százalékát használhatja fel.

Működési költségként különösen a következők vehetők figyelembe:

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
- 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,
- 83. § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, valamint
- 86. § (7) bekezdés c) pontja szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,

b) székhely, működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak,

c) postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja,

d) - költségvetési szervek esetében - személyi és dologi juttatások.

7. A civil kedvezményezettnek a javára juttatott összeg cél szerinti felhasználásáról, vagy esetleges tartalékolásáról a nyilvánosság előtt kell számot adnia.

2008. január 1-jétől hatályban lévő fontos szabály az, hogy a kedvezményezett a részére átutalt 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatokat  nem sajtóközlemény útján teszi közzé. Ehelyett a kedvezményezett köteles a  részére juttatott összeg felhasználására vonatkozó adatokat az átutalást követő második év május 31-ig (tehát a 2013-ban átutalt összeg esetén 2015. május 31-éig, a 2012-ben átutalt összeg esetén pedig 2014. május 31-éig) az  állami  adóhatóság részére, elektronikus formában, tehát az Ügyfélkapun keresztül megküldeni. A közleményt a NAV által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.  

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

A közleményben szerepelnie kell az 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatoknak, ezen belül a cél szerinti és működési költségeknek külön-külön és összegszerűen is. Szintén szerepelnie kell a felajánlott összeg esetleges – legfeljebb három évre történő – tartalékolására vonatkozó információknak is. A közlemény végén nagyobb terjedelmű szabadon gépelhető rész található, melyben az 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó részletes információk tüntetendőek fel.

Az adóhatóság a közleményben szereplő adatokat átadja az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter részére, aki az adatokat minisztériuma honlapján közzéteszi. Ezen túl azon szervezetek, amelyek saját internetes felülettel rendelkeznek, az átutalást követő év december 15-éig kötelesek a közleményt ezen a felületen is közzétenni azzal, hogy a közleményt 1 évig nem lehet onnan eltávolítani.

Amennyiben a kedvezményezett a közleményre vonatkozó szabályoknak nem tesz eleget, az adóhatóság határozattal – a határozat jogerőre emelkedésének évét követő évre – kizárja a szervezetet a kedvezményezettek köréből.  

Forrás: NAV (sajtóközlemény)

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...