2013. július 3.

KSH - A civil szektorban a bruttó átlagkereset 345 ezer forinttal alacsonyabb, 2013. június

A civil szektorban munkát vállalók éves bruttó átlagkeresete 2011-ben mintegy 345 ezer forinttal volt alacsonyabb, mint a nemzetgazdasági átlag.  Ennek oka egyrészt az, hogy a nonprofit szervezeteknél sokan kiegészítő tevékenységként, illetve nyugdíjasként vállalnak feladatot. Másrészt az, hogy a szektorban több a női munkavállaló, mint a versenyszférában, és a nők általában az alacsonyabban fizetett munkakörökben vannak többségben.

A számított főállású foglalkoztatottak bérköltsége a szektorban 243 milliárd forint volt, ami munkavállalónként évi 2 millió, havi 167 ezer forintot jelentett. Nagyobbak a különbségek, ha nem csak a számított főállású foglalkoztatottakra jutó bruttó bért, hanem külön-külön az egyes foglalkoztatási típusokra érvényes átlagos összegeket vizsgáljuk.

A főállású munkavállalók részére kifizetett 205 milliárd forint bér 70%-át a nonprofit gazdasági társaságoknál dolgozó közel 68 ezer alkalmazott kapta. Azonban mégsem ebben az alszektorban a legmagasabbak a keresetek. Átlagosan az érdekképviseleteknél dolgozók kerestek a legtöbbet, ahol a kamarák, illetve a nagyobb szakszervezetek munkavállalóit találjuk, ugyanis ők közel kétszer annyi fizetést kaptak, mint a klasszikus civil szervezetek alapítványainak, egyesületeinek dolgozói.

A részmunkaidős foglalkoztatottak esetében már jóval alacsonyabbak a bruttó átlagbérek. Havi bérük 58 ezer és 116 ezer forint közötti, alszektoroktól függően. A foglalkoztatottak e csoportjában a klasszikus civil szervezetek munkavállalói, ha kevéssel is, de többet kerestek a nonprofit gazdasági társaságok alkalmazottainál, ám jelentősen elmaradtak az érdekképviseleteknél dolgozók fizetésétől.

A nem főállásban dolgozók közel 5 milliárd forintos bérköltsége egyenletesebben oszlott meg az egyes szervezettípusok között. Az átlagbér az érdekképviseleteknél és a nonprofit gazdasági társaságoknál 740 ezer forint (havi 62 ezer forint) körül alakult. Az általában alacsonyabb költségvetéssel rendelkező klasszikus civil szervezetek e foglalkoztatási formában is kevesebb bért tudtak fizetni munkavállalóiknak.

Az új adatfelvétel lehetőséget biztosított arra, hogy megvizsgáljuk milyen forrásokból és milyen arányban fedezik az alkalmazottak bérköltségét és járulékait a civil szervezetek.

A nonprofit szervezetek több mint háromötöde egy bevételi forrásból, további 28%-uk két forrásból fedezte a foglalkoztatás költségeit. Mindössze 2%-uk használt fel 4 vagy annál több bevételi tételt az ilyen típusú kiadások finanszírozására.

Annál a közel 6300 szervezetnél, amelyek egy bevételi forrásból fizették a béreket és azok járulékait, külön is megvizsgáltuk, hogy ezek milyen típusú tételek. A nonprofit szervezetek közel háromnegyede az alap-, illetve a gazdálkodási tevékenységéből származó pénzösszegeket használta fel foglalkoztatásra.

Figyelemre méltó, hogy a szervezetek egynegyedének sikerült a saját alap-, illetve gazdálkodási tevékenységéből származó forrás bevonása nélkül megoldani a foglalkoztatást, 9%-uk a központi költségvetésből, illetve helyi önkormányzatoktól kapott normatív vagy pályázat útján elnyert támogatást használta erre a célra, további 5%-uk munkaügyi központoktól, az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól, illetve a Nemzeti Civil Alapprogramtól (jelenleg Nemzeti Együttműködési Alap) szerezte meg a szükséges pénzösszegeket. Mindösszesen 200 olyan nonprofit foglalkoztató volt, aki vállalatoktól vagy magánszemélyektől kapott támogatást, illetve adományt használt fel foglalkoztatási célokra.




Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...