2013. július 2.

KSH - A civil szektorban foglalkoztatottak 43 százaléka 40 év alatti, 2013. június

A civil szektorban foglalkoztatott 149 ezer munkavállaló 51%-a a 40–59 éves korosztályokból került ki, további 43%-uk 20–39 éves volt. A 60 év felettiek aránya 6% volt, ami a kétszerese a nemzetgazdasági átlagnak (3%). 

Utóbbi egyrészt azzal magyarázható, hogy sokan csak a nyugdíjkorhatár betöltését/nyugdíjba vonulásukat követően kerestek a szektorban maguknak elfoglaltságot, másrészt pedig az idősebbek az állami és a vállalati szférában már kevésbé versenyképesek, viszont a nonprofit szférában a nyugdíjuk kiegészítése, illetve a közösségi életben történő részvétel céljából, részmunkaidőben még aktívan tevékenykedhetnek.

A nemzetgazdasági átlaggal (0,3%) összehasonlítva szintén magasabb volt a 20 év alatti munkavállalók aránya (0,7%) a szférában, akik gyakran a tanulmányaik mellett vállaltak, jellemzően nem főállású munkát, és valószínűleg a nonprofit szférára jellemző szerényebb bérezéssel is megelégedtek.

Az érdekképviseleteknél az átlagosnál jóval kevesebb fiatal (20 év alatti) dolgozott, viszont a 60 év felettiek aránya (15%) háromszor nagyobb volt, mint a szektorban átlagosan. A klasszikus civil szervezeteknél a 20–39 évesek, az egyéb nonprofit szervezeteknél pedig a 40–59 évesek aránya volt a legnagyobb.

A munkavállalók munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségeit nagymértékben befolyásolja iskolai végzettségük, ugyanis az alacsonyabb képzettségűek elhelyezkedési esélyei rosszabbak. A civil, nonprofit szervezetek mutatói azonban több szempontból is eltérnek az országos átlagtól. Míg a szektorban a diplomások aránya megfelelt a nemzetgazdasági átlagnak, addig az alapfokú és a középfokú végzettségű munkavállalóké jelentősen eltért attól. Az általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők ugyanis nagyobb arányban voltak jelen a civil szférában.

Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyéb nonprofit szervezetek közé sorolt nonprofit gazdasági társaságoknál volt a legnagyobb, ezen belül is főleg a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési tevékenységcsoportokban. Ennek legfőbb oka az, hogy az előbbi csoportokba tartozó szociális foglalkoztatóknál, valamint a munkanélküliek, álláskeresők szervezeteinél sok az alacsonyabb végzettségű foglalkoztatott.

A településfejlesztő, illetve helyi infrastruktúra fejlesztését, fenntartását végző szervezeteknél gyakoriak az útépítéssel, a közművezetékek fektetésével kapcsolatos idénymunkák, ahol szintén az átlagosnál nagyobb arányban foglalkoztattak alapfokú végzettségű munkavállalókat.

A középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 39% a szektorban, az átlagosnál nagyobb volt az arányuk a tűzoltószervezeteknél (78%), a sport (58%) és szabadidős, hobbi (56%) tevékenységi területeknél, valamint az egészségügyi (53%) szervezeteknél. A középfokú végzettségű és a diplomás munkavállalóknál megvizsgáltuk a szakképzettség típusát is. A középfokú végzettségűek esetében az egyéb kategóriát leszámítva, a legtöbben, 16 459 fő egészségügyi képesítéssel rendelkezett, őket követték a műszaki
(8369 fő), valamint a közgazdasági szakképesítéssel rendelkezők (6259 fő).

A diplomás munkavállalók az átlagot jóval meghaladó arányban fordultak elő a nemzetközi kapcsolatok (76%), az oktatás (66%), a politika (62%) és a kutatás (58%) területén. A felsőfokú végzettségek típusát összehasonlítva kiegyenlítettebbek az arányok. A közel 43 ezer diplomás közül közel 9 ezren rendelkeztek egészségügyi és több mint 7 ezren pedagógiai végzettséggel, továbbá a közgazdasági és a humán területen szerzett képesítések száma is meghaladta az 5 ezret.

A foglalkoztatottak egyes – korábban említett – csoportjai (nők, nyugdíjasok, megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők) nagyobb arányban jelentek meg a civil szférában, mint a többi nemzetgazdasági szektorban.

A női munkavállalók aránya 58% volt a szektorban, ők általában előnyben részesítik a négy- vagy hatórás állásokat. Az egészségügy területén működő nonprofit szervezeteknél dolgozók háromnegyede, a szociális és az oktatási célú szervezeteknél tevékenykedők több mint kétharmada nő. Nem meglepő a nők magasabb aránya ezeken a területeken, ugyanis az állami szférákban is e szakmák „nőiesedtek el” leginkább.

2011-ben a szektor munkavállalóinak 9%-a volt nyugdíjas. A nyugdíjasok a gazdaságfejlesztési szervezetek és a szakmai, gazdasági érdekképviseletek (16–16%), valamint a többcélú adományosztással foglalkozó szervezetek munkavállalói (15%) között fordultak elő az átlagost lényegesen meghaladó arányban. A szektorban 9% volt a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya.

A nonprofit szervezetek között több száz olyan alapítvány és egyesület tevékenykedik, amely a krónikus betegséggel élők, illetve egészségkárosultak támogatását tűzte célul, támogatásuk sok esetben az adott szervezetnél végezhető munkalehetőséget vagy álláskeresési segítséget is jelenthet. Ennek ellenére a megváltozott munkaképességűek alkalmazása eginkább a nonprofit gazdasági társaságokra volt jellemző (12%), a klaszszikus civileknél és az érdekképviseleteknél kisebb (5%) arányban fordultak elő. A különböző tevékenységi területeket összehasonlítva, 73%-uk gazdaságfejlesztési célú szervezeteknél dolgozott, további 12, illetve 8%-uk a szociális ellátás és az egészségügy területén.

A mozgáskorlátozottak, látás-, illetve hallássérültek, az értelmi fogyatékosok talán még a tartósan fennálló egészségügyi problémával küzdőknél is nehezebb helyzetben vannak a versenyszféra, valamint a közszféra által kínált munkalehetőségek megszerzésénél. A munkaerőpiacon való elhelyezkedésük nagymértékben függ attól, hogy milyen módon és mértékben akadályozottak, illetve megkapják-e azt a fajta segítséget, ami foglalkoztatásukat és integrációjukat lehetővé teszi.

A nonprofit szektor 12 704 valamilyen fogyatékossággal élő munkavállalónak biztosít állást, közülük közel 6 ezren mozgáskorlátozottak, 22%-uk értelmi fogyatékos és további 8–8%-uk látás-, illetve hallássérült.

A fogyatékossággal élők 85%-a nonprofit gazdasági társaságoknál állt alkalmazásban és mindössze 15%-uk a klasszikus civil szervezeteknél. A fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatása gyakorlatilag két tevékenységi területhez köthető. Az egyik a gazdaságfejlesztés, ahol e munkavállalók 77%-át alkalmazták. Ennek oka, hogy a foglalkoztatási célú nonprofit gazdasági társaságok, valamint a szociális foglalkoztatók e tevékenységcsoportban találhatók.

Ezeket a szervezeteket olyan céllal hozták létre, hogy segítsék a fogyatékossággal élő munkavállalók elhelyezkedését, integrációját. A munkavállalók további 15%-a a szociális ellátás területén dolgozott. Itt találjuk a mozgáskorlátozottakat, a látás- és hallássérülteket, valamint az értelmi fogyatékosokat támogató alapítványok és egyesületek többségét.

A nonprofit szféra nem népszerű a nappali tagozaton tanuló diákok körében, arányuk a foglalkoztatottak között mindössze 0,3%. A szülés után visszatérők aránya szintén csupán 1% körüli, ők főleg az érdekképviseleteknél jelennek meg nagyobb arányban. A pályakezdőket is viszonylag csekély létszámban találjuk meg a szektor munkavállalói között, arányuk a klasszikus civil szervezeteknél haladja meg az átlagot.





Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...