2013. november 2.

Jól-Lét színházi est november 12-én

A JÓL-LÉT Alapítvány „Válaszok és választások” című szemléletformáló estje keretében bemutatja: Jól-Lét színházi est: A magányos asszony - Dario Fo tragikomédiája, melyet a „Nők Északon, Délen és Magyarországon” c. kerekasztal-beszélgetés követ.

Időpont: 2013. november 12. 19.00-21.30
Helyszín: Jurányi (Budapest, Jurányi utca 1-3.)

A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány (www.jol-let.com) „NÓRA-HÁLÓ, avagy országos gender-tudatos munkaerő-piaci tanácsadó hálózat létrehozása” c. programja keretében sajtónyilvános színházi és szakmai estet szervez a nemek közti egyensúlytalanságok gyökereinek tudatosítása, és az azokat kiküszöbölni képes megoldások befogadása érdekében.

Miért Nóra-háló?
Mi köze Nórának Dario Fo Maria-jához?
Hogyan kapcsolódnak a színdarabok hősnői a mai Magyarországon élő Nórákhoz és Máriákhoz?
Mit jelent, hol és hova tart a nemi szerepek a XIX. század végén megkezdődött átalakulása?
Programunkban Szalay Marianna főszereplésével, Cserje Zsuzsa rendezésében mutatjuk be a Nobel-díjas komédiás-író, Dario Fo felkavaró és zavarbaejtő egyszemélyes tragikomédiáját, „A magányos asszony”-t. A darabot követő kerekasztal-beszélgetésen művészek - Bozsik Yvette és Szalay Marianna, és társadalomtudósok - Margunn Bjornholt és Gregor Anikó – beszélgetnek a hősnő válaszáról, Ibsen Nórájának hazájában és a Magyarországon élő - kiszolgáltatott vagy épp autonómiára törekvő - nők választási lehetőségeiről. 

Az Esti Műsor terve: 
19.00-20.00: Dario Fo: A magányos asszony
20.00-20.20: Büfé
20.20-21.20: Nők északon, délen és Magyarországon

A darabról:
Dario Fo Franca Rame színésznővel, feleségével írt drámafüzérének egyik alkotása a bezártság és a felszabadulás drámája. A bántalmazó, féltékeny férj által bezárt, perverz sógorát kiszolgálni kénytelen, kukkoló által zaklatott, egy fiatalabb férfi szerelméről ábrándozó, folyton bömbölő kisgyermekét nevelő Maria ellen fellázadnak a tárgyak: ajtók, vasalók, lábasok. A szomszéd ház ablakából kihajló nőtársának kiabálja el nyomasztó gyónását, melynek során megértjük, hol ér véget a türelem, hogyan jut el a kétségbeesett nő a végső cselekvésig.

A beszélgetésről:
A színpadon bemutatott szélsőséges élethelyzet rávilágít a nemek közti hierarchizált viszonyrendszerre, megmutatja a ki nem mondott elvárásokat, félelmeket, ösztönöket, szorongásokat, melyet a függésben élő nők megélnek. A katarktikus darab lehetőséget kínál az önreflexióra, az egyéni és társadalmi megoldások közös átgondolására.
A beszélgetés résztvevői segítségével felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nem is oly ritka válságos élethelyzetekből való továbblépéshez a nőknek támogatásra, egyéni, közösségi vagy társadalmi szintű segítségre van szüksége. Megismerhetjük, milyen eszközök állnak rendelkezésére a norvég és a magyar nőknek, mely területen szükséges változás a nemek közti viszonyok kiegyenlítettebbé válásához.
A beszélgetés második részében teret adunk a személyes hozzászólásoknak, hogy az egyéni igényekre reflektálva ösztönözzük a nők közötti elfogadást, szolidaritást, tudatosságuk fejlődését, autonómiájuk és gazdasági függetlenségük megőrzése, újbóli megteremtése érdekében. A beszélgetést a Nóra-hálózatot elindító JÓL-LÉT Alapítvány szakértője moderálja.

Támogatói jegy ára: 5000 Ft
Megrendelhető az info@jol-let.com-on, illetve megvehető a Jurányi jegyirodában.

Az Est közreműködőiről: 
A darab rendezője: Cserje Zsuzsa 
Eddigi színre állításai közül is jó néhány a női kiszolgáltatottsággal, a családon belüli viszonyokkal foglalkozott. Ilyen volt pl. Hanoch Levin, izraeli szerző két drámája, Az ohioi kurva, és a Nőtlenek és hajadonok vagy Nicolas Dorr Mamagájok-ja a Merlinben, de leginkább Mikó Csaba: Apa avagy egy anatómiája.
„Mindig megkülönböztetett figyelemmel fordultam a környezetemben élő olyan nők, asszonyok felé, akik hasonló terheket viseltek életükben, mint aki a darabban látható.”

A magányos asszony főszereplője: Szalay Marianna 
„Belgiumban a barátaim az Európai Unióban dolgoztak, így számos izgalmas beszélgetés és esemény részese voltam. Magyarországon a mai napig nem vesszük elég komolyan azokat az alapvető tényeket, hogy a társadalmunk igenis férfi-központú, hogy a nők és a gyermekek helyzete még mindig másodlagos kérdés, hogy a családon belüli erőszak tabu. Brüsszelben ébredtem rá, hogy nem lehet azért hátrább sorolni ezeket a kérdéseket, mert „vannak az országnak súlyosabb problémái is. Gyermekként tapasztaltam meg először, milyen nyomorúságos körülmények között élnek gyermekek, nők. A SZETA ifjúsági tagozatának dolgoztam (VITA), családokat látogattam. 16 évesen nagyon nehéz volt megélni és feldolgozni azokat az élményeket. Mára megtanultam a saját eszközeimmel segíteni és küzdeni.”

Beszélgetőtárs: Bozsik Yvette
Táncos, koreográfus, társulatvezető. Rendszeres együttműködő partnere a nők helyzetét javítani törekvő civil kezdeményezéseknek.
Koreográfiáiban gyakran dolgoz fel női sorsokat, például a Júlia kisasszonyban, a Sárga tapétában, amely az első feminista novella volt. Színpadra vitte Báthory Erzsébet történetét Úrnő címmel. Koreográfiáival emléket állított példaképeinek, a modern tánc nagy megújítóinak: Isadora Duncannek, Martha Grahamnek, Mary Wigmannek és Pina Bausch-nak. Ez év elején az Orlai Produkció felkérésére megrendezte a Minden ötödik órában című előadást, amely a családon belüli erőszakról szól.

Norvég partnerünk: Margunn Bjørnholt, mag.art. (PhD),
Szociológus, kutató, feminista, anya, szárnyas-farm tulajdonos, a Norvég Nőjogi Szövetség alelnöke, az Északi Női Egyetem Politikai és Társadalmi Kutatás tanszékének vezetője. Szakértője a munka és család összeegyeztetésének, elsődlegesen a férfiak magánéleti szerepeinek társadalmi átalakulásával foglalkozik. 1969-ben indult a „Norvég munka-megosztó párok" c. kutatás, amelyben olyan párok, vettek részt, akik közös felelősségüknek tekintették a gyereknevelést: egyenlő arányban, időben végeztek fizetett munkát vagy maradtak otthon a gyerekekkel. Harminc évvel később Margunn az eredeti 16 párból 14-et kérdezett meg arról, hogyan hatott a munkamegosztás a családi életükre, pályafutásukra.

Hazai kutató szakértőnk: Gregor Anikó, szociológus.
Az ELTE Társadalomtudományi Karán tanársegéd, doktorjelölt. Több éve kutat és publikál a társadalmi nemek szociológiájának témáján belül. Készülő disszertációjában a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos magyar lakossági attitűdök elmúlt 10 éven belüli változását vizsgálja. "Az alacsonyabb jövedelem vagy éppen a teljes jövedelemnélküliség könnyen kiszolgáltatottá tehet, az anyagi függőség pedig életveszélyes "kompromisszumok" megkötéséig vezethet el a különféle élethelyzetekben. A társadalmi okok felelősségét keresem azért, hogy rendszerszinten érjünk el változást és közelítsünk az egyenlőség felé."

Háttér: 
Az estet a Norvég Civil Alap támogatásával JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány (www.jol-let.com) szervezi. A szervezetet 2002-ben érintett nők hozták létre a gyermekvállalást követő visszatérés nehézségeinek megoldására. Álláskeresési, karrier-tanácsadói munkájuk során gyakran tapasztalt(j)ák, hogy az otthon töltött évek alatt a nők elveszítik gazdasági függetlenségüket, egyedül maradnak a háztartással, gyerekneveléssel. Az ebben az időszakban rögzült otthoni munkamegosztást, a függő viszonyrendszert, családon belüli hierarchiát, szabadidős kereteket a gyermekgondozási szabadság lejárta után újra munkába álló nők nehezen tudják kiegyenlítettebbé tenni. A pályaújrakezdésre felkészülést, az otthoni munkamegosztást, a rugalmas, családbarát munkahelyek kialakítását ösztönzi az Alapítvány, mely egyedülálló multidiszciplináris tudásának átadását, egy országos tanácsadó hálózat kialakítását célozza Nóra-háló c. projektjével.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...