2016. május 15.

A Fővárosi Települési Esélyegyenlőségi Program első társadalmi egyeztetése

A Budapest Esély honlapján megjelentek szerint (http://www.pestesely.hu) halad Budapest új esélyegyenlőségi programjának készítése.

A civil-intézményi egyeztetésre május 27. - június 20. között kerül sor, a Fővárosi Civil Irodával együttműködésben, ahol röviden bemutatjuk az elkészült helyzetfelmérést és problémafeltárást, illetve várjuk a civil szervezetek, intézmények, budapesti vállalkozások, munkáltatók és magánszemélyek meglátásait, kiegészítését a problémafeltáró fejezetekhez!

A munkaanyag véleményezésére kétféle módon van lehetőség:

1. Online véleményezés:
Az alábbi linkről letölthető anyaghoz szövegszerű javaslatokat e-mailben tehetnek 2016. június 20- ig, Szalai-Komka Norbert módszertani szakértőnek címezve, a komka@pestesely.hu címre. Kérjük, az üzenet tárgyként ezt írják: "FTEP, véleményezés"

2. Személyes egyeztetőnapok időpontjai:
május 27., péntek, 10-12 óra
június 3., péntek, 10-12 óra
június 10., péntek, 10-12 óra
június 17., péntek, 10-12 óra

Az egyeztetőnapok helyszíne: a Fővárosi Civil Iroda Galériája, Budapest, V. ker., Bárczy István u. 1-3.
A pontosabb tervezhetőség érdekében kérjük, részvételi szándékát az adott egyeztető napot megelőző szerdán délig e-mailben jelezze!

Regisztráció és bővebb információ: Szalai-Komka Norbert módszertani szakértő (komka@pestesely.hu). Kérjük, az üzenet tárgyaként ezt írják: "FTEP, regisztráció"

A társadalmi egyeztetés során a javaslatokra a nyár végéig reagálunk, azokat lehetőség szerint beépítjük az anyagba. Az egyeztetések folytatását őszre tervezzük. Az őszi, második társadalmi egyeztetésen a mostani körben összegyűjtött problémákra adható stratégiai válaszok körét elemezzük majd.
Tisztelettel várjuk javaslataikat!
Budapest Esély Nonprofit Kft.

A Fővárosi Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetfelmérési és probléma-feltárási részeinek véleményezési munkaanyaga az alábbi linkről letölthető:


Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (2) bek. rendelkezik a védett tulajdonságú, illetve hátrányos helyzetű esélyegyenlőségi célcsoportokról, melyek közül jelen esélyegyenlőségi program foglalkozik a nők csoportjával is.
A munkaanyagban található, nőkre vonatkozó alfejezet a következő:

A női népesség Budapest lakosságának 54%-át teszi ki, és, a főváros népességnek öregedésével párhuzamosan, részarányuk folyamatos növekedése várható. A 20 évesnél idősebb lakosok körében, minden életkori csoportban a nők vannak többségben, kismértékű férfitöbblet csak a 20 év alatti lakosság körében tapasztalható. Különösen az 55 évnél idősebb népesség körében kiemelkedő a nőtöbblet, ennek az a magyarázata, hogy a fővárosi női lakosság születéskori várható élettartama átlagosan 5 évvel haladja meg a férfiakét. 2014-ben a fővárosi férfiak átlagéletkora kis mértékben meghaladta a 40, a nőké pedig megközelítette a 45 évet. A férfiak esetében a születéskor várható élettartam megközelítette a 74, a nők esetében pedig a 80 évet.

A fővárosi férfiaknál kisebb, a nőknél nagyobb mértékben javult a születéskor várható élettartam, mint az országos átlag, ezért előbbiek halandósági viszonyaikat tekintve némiképp leszakadtak, utóbbiak felzárkóztak.

A mortalitási adatokat vizsgálva megállítható, hogy a fővárosi nők valamivel nagyobb arányban halnak meg szív- és érrendszeri betegségben, illetve valamivel kisebb arányban daganatos, légzőszerv-rendszeri és emésztőszerv-rendszeri betegségekben, mint a fővárosi férfiak. Bizonyos betegségcsoportok döntően, vagy kizárólagosan a nőket veszélyeztetetik.

A HPV vírus penetrációja a szexuálisan aktív fővárosi nők körében 30- 40% lehet, de sok esetben a vírus jelenlétére csak akkor derül fény, amikor már nőgyógyászati jellegű elváltozásokat okoz. A HPV vírus jelenléte, a jelen egészségügyi ismeretek szerint, fokozott kockázatot jelent a méhnyak daganatos megbetegedései, illetve a gyomor bélrendszeri betegségek egy részének esetében is. változó korból fakadó hormonális változások szintén egyes daganatos betegségek kockázatát növelik (mellrák, méhnyakrák). A deprivált csoportokhoz tartozó, szegregált, vagy az által veszélyeztetett területen élő nők ritkábban jutnak el szűrővizsgálatokra, ezért kiemelt jelentősége van, hogy körükben is célzottan szűrésre kerüljenek az őket kiemelten veszélyeztető betegségcsoportok.

A nők mortalitási okai között összességében kisebb arányban szerepel az erőszakos halálok, mit a férfiakéi között, ugyanakkor a nők Budapesten is lényegesen nagyobb valószínűséggel válnak erőszakos és szexuális jellegű bűncselekmények áldozatává, ideértve a munkahelyi zaklatást és a családon belüli és párkapcsolati erőszak különböző formáit.

A nőket érő erőszak – a rendelkezésre álló szórványstatisztikák szerint, hiszen az eseteknél igen nagy, mintegy 90%-osra becsült a látencia – valamilyen formában a nők legalább felét érinti. Az unióban a nők 30-50%-a él meg munkahelyi zaklatást, Magyarországon (megfelelő eljárások, jogszabályok hiányában) ennél magasabb arányt feltételeznek. A nők 20%-a esik át nemi erőszakon élete során, és hasonló arányukat kísérlik meg megerőszakolni. Az összes nemi erőszak 70%-át ismerős (rokon, barát) követi el, gyakran otthon vagy a lakóhely közvetlen közelében: tehát biztonságosnak hitt személy, gyakran biztonságos(nak hitt) közegben. A nőket érő szexuális vonatkozású erőszak statisztikáit a prostitúciós statisztikák adatai súlyosbítják: uniószerte évente mintegy félmillió nő válik ennek áldozatául, nagyrészt a kelet-közép európai országok szegény rétegeiben.

Az ORFK adatai szerint a felderített családon belüli erőszakos esetek áldozatai között a nők aránya 90,9%, a nők elleni erőszakos bűncselekmények 22%-át (volt) partner követi el (a férfiak esetén ez az arány 3%). Az ORFK 2010-ben több mint 12 ezer családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűnesetet regisztrált, ezek 80%-ában nő volt az áldozat, míg 13%-ában nő volt az elkövető. Ez utóbbi esetek nagyrésze testi sértés vagy kiskorú veszélyeztetése, míg a férfi elkövetőket a testi sértés és zaklatás típusú cselekmények jellemezték. Az emberöléssel végződő párkapcsolati erőszak áldozatai között a nők aránya kétharmad, a partnerük által megölt férfiak bírósági aktáinak 80%-ából azonban kiderül: a nő elkövetővé válását gyakran a férfi hosszan tartó, súlyos bántalmazása előzte meg. 

A WHO 2005-ös kutatásának összefoglalójában kiemeli, hogy a nőkkel szembeni erőszaknak a közvetlen mortalitási adatokon kívül közegészségügyi vonatkozása is van: az erőszak megsokszorozza a fizikai, lelki, mentális és reprodukciós betegségek előfordulásának gyakoriságát. A nőkkel szembeni erőszak e mellett szociális és gyermekvédelmi probléma is: a bántalmazott nők 43%-ával 12 évnél fiatalabb gyermek is él együtt, a bántalmazó kapcsolatból való kilépést pedig gyakran egzisztenciális okok is nehezítik vagy teszik lehetetlenné.

Budapestet tekintve megállapíthatjuk, hogy a női foglalkoztatottak aránya jelentősen elmarad a férfiakétól. A férfiak ezen előnye kimutatható kerületi, fővárosi és országos szinten is, ugyanakkor a fővárosi nők hátránya az országostól valamivel kisebb mértékű. A foglalkoztatottak aktív korú népességhez viszonyított nemenkénti aránya a főváros egészében és kerületenként is megerősíti ezt az összefüggést. A nők foglalkoztatási színvonala Magyarországon jelentős mértékben elmarad az Unió átlagától.

Míg az Unió átlaga a nők foglalkoztatási arányát tekintve 58,2%, addig Magyarországon csak 50,6% volt. Az Unió 20 tagországában 2010-re elérték azt a célkitűzést, hogy a nők foglalkoztatási szintje elérje a 60%-ot, míg Magyarország jelentős mértékben el van maradva ettől a célkitűzéstől. Magyarországon 2011-ben a nők 15-64 éves népességen belül aránya 51%-os, míg a foglalkoztatottakon belüli arányuk mindössze 46%-ot tesz ki. A 15-64 éves népesség körében a férfiak foglalkoztatási rátája 60,4% volt, míg a nőké csak 50,6%. Az aktív korú inaktívak körében a nők aránya 59%-os, ami jelentősen meghaladja a férfiak reprezentáltságát.

A foglalkoztatás és aktív korú inaktivitás tekintetében Budapestre is hasonló nemenkénti arányok érvényesek. A munkaügyi kirendeltségnél regisztrált álláskeresők között a nők aránya hosszú évek óta jellemzően magasabb: a regisztrált fővárosi álláskeresők 2014. év végi adatai szerint a nők aránya 53%. E mellett tetten érhető, hogy a tartósan állást keresők körében, a nők aránya az álláskeresés időtartamának elhúzódásával arányosan növekszik. Figyelembe véve az aktív korú nők 2%-os felülreprezentáltságát a munkanélküliek, 8%-os felülreprezentáltságát az inaktívak, és 6%-os alulreprezentáltságát a foglalkoztatottak között, a nők számának szignifikáns növekedését a tartós munkanélküliek között, és azt, hogy a fővárosi álláskeresők 53%-a nem kap pénzbeni ellátást, összességében a fővárosi nők szignifikáns munkaerő-piaci hátrányának képe rajzolódik ki.

A budapesti nők hátrányos helyzetével nemcsak foglalkoztatás, hanem a jövedelmi viszonyok terén is találkozhatunk. Magyarországon az alkalmazásban álló férfiak és nők átlagos fizetése között mintegy 20-25% különbség tapasztalható a férfiak javára. Egy budapesti nő átlagban 70-75%-át keresi egy azonos munkakört ellátó férfi jövedelmének, vidéken ez az arány jobb: elérheti a 80-85%-ot is – a vidéki átlag az uniós adatoknak nagyjából megfelel, míg a fővárosi nők bére 8-13%-kal jobban elmarad a férfiakétól, mint az unió átlagában.

A bérkülönbség a betöltött pozíció és a foglalkoztató ágazat függvényében eltér: a diplomás, nem vezető munkakörben dolgozó munkavállalók esetében az átlaghoz hasonló a bérszakadék, míg a legkisebb különbség a segédmunkások esetében mutatkozik: itt a nők mindössze 5%-kal keresnek kevesebbet.

Általában igaz, hogy minél magasabb pozícióban dolgozik egy nő, annál nagyobb lemaradásra számíthat a fizetésében a férfiakkal szemben. A gazdasági ágazatok tekintetében a legkisebb eltérés a közszférában, a legnagyobb (35-40%) a telekommunikáció valamint az értékesítés és kereskedelem területén figyelhető meg.

A munkahelyi lehetőségek egyenlőtlen volta nemcsak a jövedelmek terén, hanem a munkahelyi előmenetel kapcsán is jelentkezik, ezt nevezik "üvegplafon szindrómának”. A Társadalmi Nem és Kultúrakutató Központ adatai szerint (2015) a nők aránya a piaci szektor felső vezetői pozícióiban alig 9%, a vezető pozíciók sorában hasonlót tapasztalhatunk az állami szektorban is: felfelé haladva a nők aránya jelentősen csökken. Az üvegplafon jelenség a társadalmi részvétel terén is megmutatkozik: amíg a rendszerváltás előtt a jelenlegi uniós átlaghoz hasonló, egyharmad körüli volt a nők politikai részvétele, pl. a parlamentben, addig 1990 óta ez 7-11% között mozog, 2010 óta folyamatosan 10% alatti. Ezek a jelenségek főváros szinten is tapasztalhatóak, pl. a közgyűlés összetételében vagy a fővárosi intézmények felső vezetésében.

A foglalkoztatási, jövedelmi és előmeneteli, illetve részvételbeli női hátrányra ugyanakkor nem ad magyarázatot az iskolai végzettség eltérése. A fővárosi diplomások között az országos átlagnál valamivel kisebb, az érettségizettek között valamivel nagyobb a nők aránya. Míg az országos adatok szerint az érettségizettek 44%-a férfi, 56%-a nő, és a diplomások körében ugyanezek az adatok tapasztalhatóak, Budapesten 42%:58% az érettségizetteknél, 46%:54% a diplomásoknál az arány, a nők javára. Így feltételezhető, hogy a nők alacsonyabb foglalkoztatási, jövedelmi és előmeneteli szintje sokkal inkább a gyermekvállalással, illetve a nemi szerepek hazai megítélésével van összefüggésben. Az alulfoglalkoztatottság például jelentős mértékben a kisgyermekesek alacsony foglalkoztatási arányából fakad. A 3 év alatti gyermeket nevelők esetében a foglalkoztatási ráta (az országos adatokhoz hasonló) 14%-os, ami Európában az egyik legalacsonyabbnak számít.

Egy kisgyermeket nevelő nő esélye az elhelyezkedésre 9-10%-kal rosszabb, mint egy gyermektelen nő esetén, míg a férfiak elhelyezkedési esélyét a gyermekvállalás ugyanilyen mértékben javítja. A gyermekvállalás, a gyermeknevelés tehát a nők munkaerő-piaci esélyeit nagymértékben és negatívan befolyásolja. A nők és a kisgyermekesek foglalkoztatási helyzetének szoros együtt járását a magyarországi női-férfi szerepmodellek hagyományos jellege okozza. A Népességtudományi Kutató Intézet 2009-es felmérése szerint a nők kizárólagos otthoni szerepvállalásával még mindig több mint a társadalom fele (53%) egyetért. Ez az arány 7%-kal csökkent ugyan az előző, 2000-ben végzett adatfelvétel óta, ám az EU 27 tagországa közül így is csak Lengyelországban értenek egyet a hazainál többen (65% feletti mértékben) azzal, hogy a nők feladata a család ellátása, míg a férfiaké a pénzkeresés. Az emiatt kialakuló, nemek közötti egyenlőtlen feladatmegosztás a családi feladatok ellátásában mélyen gyökerező problémát jelent.

Valamennyi Uniós ország időmérleg-felmérései igazolják, hogy az európai nők még a kilencvenes évek végén is átlagosan napi 2-3 órával több háztartási munkát végeztek, mint a férfiak. Budapesten ez a különbség még nagyobb, a 4-5 órát is eléri. A férfiaknak, bár munkaerő-piaci aktivitásuk nagyobb, több a szabadidejük. A 15-64 éves népességbe tartozók több mint negyede (26,6%-a) gondoskodik 15 évesnél fiatalabb gyermekről, míg ez az arány az azonos korú nők esetében 28,8%. Az ezirányú kutatás szerint a gondozási teendők érdemben csak a nők munkaerő-piaci jelenlétet befolyásolják, a gyermeket nevelő férfiaknak mindössze 2%-a jelezte, hogy a gyermeknevelés hatással volt munkaerő-piaci státusára, szemben a nőket jellemző közel 32%-os aránnyal. A nők 16,9%-át egyértelműen a gyermekek felügyeletével kapcsolatos nehézségek korlátozzák a munkavállalásban (15,8%-uk emiatt egyáltalán nem, a fennmaradó 1,1% pedig csak részmunkaidőben dolgozott). További 14,9% szintén a gyermeknevelés miatt, de saját döntése alapján nem, vagy csak erősen korlátozottan volt jelen a munkaerőpiacon.

A munkavállalást e mellett hátráltatja a fővárosi bölcsődei és óvodai férőhelyek elégtelen száma is. A gyesről, gyedről a munkába való visszatérés jelentős akadálya ugyanis, ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú bölcsődei férőhely. Bár Magyarország nagy részén problémaként jelentkezik a bölcsődei férőhelyek számának elégtelensége, e tekintetben Budapest az országos viszonyokhoz képest lényegesen kedvezőbb helyzetben van: a Magyarországon működő összes bölcsődei férőhelyek harmada a fővárosban található.

A gyermekekkel kapcsolatos ellátások hiányossága a konzervatív családi feladatmegosztással együttesen azt okozza, hogy a női alkalmazottaknak nehézséget fog okozni a munka és magánélet összeegyeztetése, így pl. a munkahelyi képzéseken való részvétel vagy túlórák vállalása. Ezt a Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda országos felmérésének eredményei is alátámasztották (2013). A kutatás során megkérdezett munkáltatók 5%-a jelezte problémaként a munka-magánélet összeegyeztetésének nehézségét, közel ilyen arányban a képzéseken való részvétel nehézségét női dolgozói esetén. 

A megkérdezett cégek ugyanakkor csak töredékükben említették azt, hogy a női alkalmazottaknak alulreprezentáltsága a vezető posztokon nehézséget jelentene számukra. Sokkal inkább a nőkkel kapcsolatos támogató intézkedések problémáiról számoltak be: a munkaidő kedvezmény biztosítása (3,6%), az egyenlő elbírálás elvének gyakorlati alkalmazása (2,2%) jelentett nehézséget. A kutatás így alátámasztotta azt a feltételezést, miszerint a nők munkahelyi esélyegyenlőségének biztosításához szükség van a munkáltatók szemléletformálására, a családok szemléletformálására a családi szerepek praktikus átrendeződésének támogatásához, illetve az elhelyezkedést támogató gyermekellátó és egyéb rendszerek fejlesztésére is.

A nők munkavállalásának támogatását érvként némely, a szegénységgel kapcsolatos vizsgálat eredménye is alátámasztja. Több szociológiai kutatás rámutatott, hogy a szegénység által fokozottan veszélyeztetettek az egyszülős háztartások, amelyek döntő többségében az anya neveli egyedül a gyermekeket. Az egyszülős családok egyre növekvő arányára csak most kezd ráirányulni a figyelem: 2009-ben országos szinten a megkötött házasságok 45% bomlott fel a 7. év előtt, mely arány még drámaibb, 60-70%-os az élettársi kapcsolatoknál.

A cikk és a munkaanyag forrása a Budapest Esély Nonprofit Kft., mely elérhető az alábbi linken: www.pestesely.hu

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...