2016. május 2.

Terry Reintke: Uniós szintű összefogás kell, hogy online is védjük a nők jogait

A digitalizáció a teljes társadalmunkat érintő forradalmat hozott nemcsak a kommunikáció, de például a munkaerőpiac terén is. A lehetőségek mellett utat nyitott azonban számos online veszélynek, és a diszkriminációnak is. Ezt jól mutatja, hogy 100 fejlesztőből mindössze 1 nő. Az EP szerdán vitázik és csütörtökön szavaz jelentéséről, amelyben arra tesz javaslatokat, hogyan lehet erősíteni a nők jogait a digitális korban. Terry Reintke (zöldpárti, német) jelentéstevőt kérdeztük a részletekről.

Az internet alapjaiban változtatta meg az életünket. Az online közegben sokkal könnyebb anonimnek maradni, ezért egyre több az erőszakos cselekmény, zaklatás is. Miért van az, hogy a nők jobban ki vannak téve ennek a veszélynek?

A nők elleni erőszak nem az internet miatt alakult ki, ez csak egy újabb felület, ahol ez a probléma még inkább felerősödött. A virtuális világ valójában mintegy online verziója a társadalmunknak, ahol a nők elleni erőszak nagyon erősen jelen van. A nőket sokszor éri támadás, vagy erőszak, különösen azokat, akik gyakran használják az internetet. Ez ugyanúgy zajlik online, mint fizikálisan.
Vannak olyan jogszabályok, amelyeket a nők elleni erőszak megelőzésére hoztak létre, de ezek nem felelnek meg a digitális kor kihívásainak. A rendőrségnek és az igazságügyi szerveknek európai szinten össze kell fogniuk, hiszen az internet nem áll meg az országhatároknál.
Az is nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az online fenyegetések ellen lépnek fel. Az internetet a saját javunkra is fordíthatjuk és használhatjuk a nőket fenyegető erőszak ellen is.

Hol húzódik a határ a szólásszabadság és az internethasználók védelme között?

A szólásszabadság a társadalmi párbeszéd alapja, ennek ellenére sokszor fenyegetésbe, vagy konfliktusba fullad, különösen igaz ez az internet esetében. Egyre több olyan esetet hallunk, hogy tudatosan zaklatják a nőket, főként a feministákat a Facebookon, vagy a Twitteren. Ezek akár odáig is fajulhatnak, hogy nemi erőszakkal, vagy bántalmazással fenyegetik őket. Ennek már semmi köze a szólásszabadsághoz és azonnali fellépést kíván, méghozzá uniós szinten.

Azt írja a jelentésében, hogy Európában a fejlesztők mindössze 9%-a, az infokommunikációs szektorban dolgozó menedzsereknek pedig 19%-a nő. Miért ilyen alacsony ez a szám? Mit lehet tenni?

Európában főként férfiak dolgoznak az infokommunikációs ágazatban, ezért a nők sokszor nem érzik úgy, hogy helyük lenne ebben a szektorban, nem is igazán jelentkeznek állásokra. Ezzel nemcsak a nők veszítenek, hanem a teljes társadalom.
A jelentésben felhívjuk a figyelmet arra, hogyan állíthatnánk meg ezt a tendenciát a már rendelkezésünkre álló eszközökkel. Többet kell fektetnünk ebbe a területbe, kiemelten támogatnunk kell azokat a projekteket, amelyek a nőket segítik, például forrást biztosítanak számukra startup cégek felépítéséhez.

A cikk forrása az Európai Parlament honlapja, mely elérhető: innen.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...