2011. december 5–én elfogadták a 2011. évi CLXXV. törvény mely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szól. A keret jellegű törvény számos újdonságot tartalmaz a civil szervezetek számára.  A Főpolgármesteri Hivatal Civil Irodája és a NIOK Alapítvány ezért fórumot szervez az Újvárosházán január 26-án, melynek keretén belül a civil szektor jobban megismerheti a törvényt és annak új elemeit. Esemény időpontja: 2012. január 26 Jelentkezési határidő: 2012. január 24 Helyszín:  Budapest, Újvárosháza (V. ker., Váci utca 62-64) Program: 14:30-15: Regisztráció 15 óra: Köszöntő – Csomós Miklós Főpolgármester-helyettes úr 15:10: Tájékoztató a Civil törvényről – Dr. Latorcai Csaba helyettes-államtitkár úr, Közigazgatási és Igaszságügyi Minisztérium 15.50 -16.20: Kérdések – válaszok – Moderátor: Scsaurszki Tamás (NIOK Alapítvány) A rendezvényen való részvétehez regisztráció szükséges. A HÍR FOLYTATÁSA >>

Kihirdetésre került a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény, valamint végrehajtási rendelete. A jogszabály érinti a szervezetek jogi helyzetét, könyvelését, támogatási viszonyait is. Jelentkezzen előadásunkra, melyen megismerheti a fontosabb változásokat. Képzés időpontja: 2012. január 31 Helyszín: Budapest, Saldo Zrt. konferenciaterem (XIII. ker., Mór u. 2-4.) 2011. december 5-én több mint egy éves előkészítő munka után elfogadta az Országgyűlés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt. A jogszabály jelentős változásokat hoz a civil szervezetek működési, könyvelési, támogatási helyzetében, már 2012. januárjától. A törvény hatálya kiterjed az alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre is. Előadóink összefoglalják a változásokat, és hasznos tanácsokat adnak az új szabályokhoz való alkalmazkod

A NIOK Alapítvány csoportos és egyéni tanácsadásokat szervez Budapesten.  Időpontok és témák --- Január 19. 15.00 - Csoportos jogi tanácsadás - a Civil törvény Január 23. 14.00 - Pénzügyi tanácsadás - egyéni alkalom Február 13. 14.00 - Csoportos pénzügyi tanácsadás, 2012-es változások A tanácsadásokra előzetes regisztráció szükséges. Képzés ára: 2 540 Ft / alkalom A HÍR FOLYTATÁSA >>

2000. évi C. törvény a számvitelről A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. Ennek érdekében az Országgyűlés a számvitelről a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. §  Ez a törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és kö

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről Az Országgyűlés elismeri a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét. Annak érdekében, hogy e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, az Országgyűlés a jelen törvény megalkotásával meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében. A kitűzött célok elérése és a közérdekű önkéntes tevékenységben való társadalmi részvétel jogi feltételeinek megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. §  (1) A törvény hatálya a) a 3. § (1) bekezdése szerinti természetes személynél, jogi személynél, i

22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól A Kormány a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 4. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. §  (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a Felnőttképzési Akkreditáló Testületre (a továbbiakban: FAT), b) a Nemzeti Munkaügyi Hivatalra (továbbiakban: NMH) c) az akkreditációban érintett felnőttképzést folytató intézményre, ideértve ca) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a Magyar Köztársaságban vagy más EGT államban honos vállalkozást, cb) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint azon állam szolgáltatóját, aki a letelepedés és szolgáltatásnyújtás tekintetében – az Európai Közösség és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapjá

350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el. 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a civil szervezetekre (az alapítványokra és az egyesületekre, kivéve a pártot), ide nem értve a civil társaságot. (2) Az adománygyűjtésre vonatkozó rendelkezések kiterjednek a külföldön nyilvántartásba vett szervezetek Magyarország területén végzett tevékenységére. Az adománygyűjtésre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki a külön jogszabályban meghatározott egyházak adománygyűjtő tevékenységére. (3) Ingatlan adományo

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés – figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására, – figyelemmel az árutermelő piacgazdaság igényeit kielégítő versenysemleges adórendszer működtetésének követelményeire, – figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére, különös tekintettel az ebből fakadó, az általános forgalmi adózás területén jelentkező jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint – tekintetbe véve az általános forgalmi adózás 1988-as bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is, az általános forgalmi adózás szabályairól a következő törvényt alkotja : ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés 1. §  Az e törvény alapján megfizetett általános forgalmi adó (a továbbiakban: adó) az államháztartás központi kormányzata költségvetésének bevétele. Alkalmazási hatály 2. §  E törvény alapján

2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatáskör és illetékesség 1. §  (1) Az e törvényben meghatározott szervezeteket, valamint azokat a szervezeteket, amelyek esetében külön törvény bírósági nyilvántartásba vételt rendel, a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes az e törvényben meghatározott polgári nemperes eljárások lefolytatására. (2) Az e törvényben szabályozott polgári peres eljárások és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott perek lefolytatására – a törvényben meghatározott kivétellel – a szervezet székhelye szerinti bíróság illetékes. 2. A bíróság feladata 2. §  A bíróság feladata a) a 4. §-ban meghatározott szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) nyilvántartásba vétele (a továbbiakban: nyilvá

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Abból a célból, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §  Az állam – e törvény keretei között – mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot. 2. §  (1) E törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét. (2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályoz

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPELVEK 1. §  (1) Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. (2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése. (3) A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében – e törvény alapelveinek figyelembevételével – csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvén