A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1991. évi IL. törvény

1991. évi IL. törvény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról


Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban, hitelezőkkel való egyezségkötéssel történő rendezése, ha pedig ez nem lehetséges, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetése és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § 
(1) E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.

(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

(4)

2. § 
(1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki.

(2)

(3)

(4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű magyar vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) Az egyesületekre és az alapítványokra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik.

3. § 
(1) E törvény alkalmazásában:

a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;

b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;

c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban – a felszámolás kezdő időpontjáig – az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás iránti kérelem időpontjában még le nem járt, de elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van; a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó, függő követeléseket is, amelyeknek beállta és esedékessége még bizonytalan), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette;

d) gazdálkodó szervezet vezetője: közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), egyéni cégnél a cégtulajdonos, ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, alapítvány, egyesület képviselője, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;

e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;

f) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

(2)

4. § 
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.

(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.

(3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:

a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel;

b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;

c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;

d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely — a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján — a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel;

e) a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg;

f) az adós munkavállalójának munkabéréből – külön jogszabály rendelkezései szerint – levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj.

(4) A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket — ideértve a gyártási dokumentumokat is — kell érteni.

(5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának.

5. § 
Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni

a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a bejelentett és elismert hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezőt (hitelezők csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről,

b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő kérdésekről.

5/A. § 
(1) A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.

(2) Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél több – az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő – választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A hitelezői választmány működtetéséhez később is csatlakozhatnak hitelezők.

(3) Csődeljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt a – 18. § (4)–(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező – hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a szavazatok több mint felével. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.

(4) Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.

(5) A választmány jogosultságait, a választmányt működtető hitelezők képviseletét, működtetése forrásainak biztosítását, a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A választmány legalább három-, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak. A választmány a megalakításáról, a működtetésében részt vállaló hitelezőkről, a választmány jogairól, a működtetésében részt vevő hitelezők képviseletéről – az erről készített jegyzőkönyv és megállapodás csatolásával – a megalakulását követő 3 munkanapon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. A választmány 5 munkanapon belül elfogadja az ügyrendjét. Az ügyrendben szabályozni kell a választmány döntéshozatalának eljárásrendjét és azt is, hogy a választmány döntéseihez, intézkedéseihez milyen módon kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét.

(6) A választmány megalakításakor és működtetésekor a szavazati jog az azt működtető hitelezőket a 18. § (4)–(5) bekezdésében, illetve a 44. § (1) bekezdésében meghatározott módon illeti meg. A döntéseket nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozzák.

(7) A választmány tagja nem lehet az adós vagy a 12. § (2) bekezdés bc)–bd) pontja szerinti személy, illetve gazdálkodó szervezet esetén annak legalább többségi befolyással rendelkező tagja, vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, valamint az említettek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §].

(8) A csődeljárás alatt létrehozott hitelezői választmány – a csődeljárást a 21/B. § szerint követő – felszámolási eljárásban tovább működhet. A választmánynak a hitelezők képviseletére szóló megbízatása megállapodással meghosszabbítható a csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős befejezését követő időszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenőrzése, valamint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében indokolt.

6. § 
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós – eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett – székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó, nemperes eljárás. Ez az illetékességi szabály irányadó akkor is, ha az adós az eljárás alatt, az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a székhelyét más cégbíróság illetékességi területére helyezi át. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani, vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.

(2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. § (1) bekezdés a) pont] ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadóak azzal, hogy – a 6/A. § esetén kívül – a csődeljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye.

(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.

(5) 2012. június 30-ától a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.

6/A. § 
(1) Csődeljárás és felszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. § (1) bekezdés] értesítette.

(2) A megindult csődeljárást, felszámolási eljárást a büntető ügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni.

(3) Ha az (1)–(2) bekezdés rendelkezései a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását.

6/B. § 
(1) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámoló kérheti, hogy a bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának a Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen:

a) az eljárást megindító bíróság megjelölése és címe,

b) az adós neve és székhelye, illetve a központi ügyvezetés helye,

c) annak megjelölése, hogy az eljárás főeljárás vagy területi eljárás,

d) a felszámoló neve és elérhetősége,

e) a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidők,

f) a határidők tekintetében megállapított jogkövetkezmények,

g) a hitelezői igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése.

(3) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását.

(4) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon telephelye van, a főeljárásban kijelölt felszámoló köteles kérni a főeljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért.

(5) A közzétételnek tartalmaznia kell mindazt, ami a határozat lényeges tartalmának minősül.

6/C. § 
(1) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb, közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a főeljárás során kijelölt felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve egyéb közhitelű nyilvántartásba. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért.

(2) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is.

6/D. § 
A 6/B. és a 6/C. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében az igények bejelentésére a közzéteendő határozatban előírt határidők figyelembevételével. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A JOGSZABÁLY TELJES HATÁLYOS SZÖVEGE >>

Megjegyzések

NÉPSZERŰ BEJEGYZÉSEK

Nincs változás az 1+1% felajánlásában

Női kvóta - Gurmai Zita: a bizottság felhígította a javaslatot

Nőicivil Műhely VII. találkozó, 2013. február 25.

KULCSSZÓ szerint tudsz keresni a kék nyílra kattintva

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat1 1095/2010. (IV. 21.) Korm. határozat1 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet1 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet1 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelet1 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozat1 15/2007. (IV. 13.) SZMM rendelet1 15/2010. (XII. 28.) NGM rendelet1 1518/2011. (XII. 30.) Korm. határozat1 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen1 1959. IV. TÖRVÉNY1 1990. évi XCIII. törvény1 1991. évi IL. törvény1 19941 1995. évi CXVII. törvény1 1996. évi LXXXI. törvény1 19981 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet1 20001 2000. évi C. törvény1 2001. évi CI. törvény1 20022 2003. évi CXXV. törvény1 2005. évi LXXXVIII. törvény1 20072 2007. évi CXXVI. törvény1 2007. évi CXXVII. törvény1 2008. évi LXXXI. törvény1 20101 2010. évi CXXIII. törvény1 2011. CLXXV. törvény1 2011. évi CLXXXI. törvény1 2011. évi CXI. törvény1 20121 201357 201420 20156 201682 20191 20201 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet1 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet1 23/2011.NGM1 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet1 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet1 39/2011. (XII. 2.) NGM utasítás1 41/2011. (IV. 15.) KIM utasítás1 56/2011. (VIII. 19.) KIM utasítás1 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet1 A jövő hídjai1 abortusz3 Adatkezelési Tájékoztató1 adomány11 AGORA1 agrárium2 alapítvány3 alapszabály5 állás3 Alternatal Alapítvány1 Alternatíva Alapítvány1 Amerika1 angol14 angolórák1 anyák1 Anyák az Anyákért Alapítvány1 ARC2 ASZÖT1 Ausztria2 Autonómia Alapítvány2 Az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány1 Bács-Kiskun megye1 Balatonalmádi1 Bálint Ház1 bemutatkozás16 BENT Balatoni Női Vállalkozói Egyesület1 beszámoló8 biztos1 BME1 Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye1 Budapest36 Budapest Esély Nonprofit Kft.1 Budapesti Civil Információs Centrum2 budget3 BWN Business Women's Network Egyesület1 CEDAW1 CEU2 CIC1 civil40 Civil Díj2 Civil Hírügynökség1 Civil Impact1 Civil Információs Centrum8 Civil Integrációs Rendszer1 Civil Kollégium Alapítvány3 Civil Licit9 Civil Rádió1 Civil Reggeli Programsorozat1 Civil szervezet1 Civil Sziget1 Civil Társadalmi Jelentés1 civil törvény22 Civilek Éjszakája1 Comma1 CRC1 Csodalámpa Alapítvány1 Csongrád megye1 D. Tóth Kriszta1 Debreceni Egyetem1 DemNet5 díj5 diploma1 ECAS1 ECON1 Ecorys UK1 Edelény1 EESC1 EET1 Effemine1 egészség3 Egészség Hídja Összefogás2 Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány1 Egyenlítő Alapítvány1 egyenlő bánásmód2 Egyenlő Bánásmód Hatóság1 egyesület13 ELTE1 Emberi Erőforrás Támogatáskezelő1 Emberi Erőforrások Minisztériuma1 EMMI11 EN1 ENSZ6 EQ-Skill1 Erasmus+6 Érd1 érdekképviselet1 erőszak39 ERSTE1 ERSTE Alapítvány1 esélyegyenlőség36 esemény4 ESZTER Alapítvány az Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjára1 EU70 eucivil.hu1 Európa1 Európai Bizottság3 Európai Parlament5 európai polgári kezdeményezés1 Európai Unió2 European Economic Area1 European Women's Lobby1 EWL4 felnőttképzés11 Feminista Est1 feminizmus3 FMN – Female Management Network Egyesület1 Főállású Angyal1 Fővárosi Civil Iroda1 Fővárosi Törvényszék1 fund2 Független Médiaközpont1 Gender Médiaháló3 GINOP 5.1.21 Global Gender Gap Index1 Good Impact1 Google1 Gödöllő2 Görögország1 Grundtvig1 gyakornok1 Gyöngyös1 Győr-Moson-Sopron megye1 hátrányos helyzet3 Holdam5 Holdam Egyesület1 HOLDAM Önsegítő és Ismeretterjesztő Egyesület1 Horvátország1 Human Dialog1 ICF2 idősek1 Igazságügyi Minisztérium1 infografika2 interjú5 internetező nők1 Investors in People Hungary1 IST-161 jogi3 Jogi nyilatkozat1 jogszabály59 Jól-Lét32 Jól-Lét Alapítvány1 JÓL-LÉT közhasznú alapítvány az egyének és közösségek tartós harmóniájáért1 kampány4 karácsony1 Kárpátok Alapítvány2 Kecskemét1 képzés40 kérdőív1 KERET1 Keret Koalíció1 kezdeményezés1 kiadvány1 kiállítás2 KIH2 Komárom1 konferencia13 környezetvédelem1 Közélet Iskolája3 közhasznúság3 közösség1 KSH21 kultúra1 kutatás3 kvóta2 L'ORÉAL1 Lengyelország1 Lórántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány1 MagNet Bank4 MagNet Civil Kapcsolatok Program1 Magyar Civilszervezetek1 Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület1 Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség22 Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség1 Magyar Női Unió Egyesület1 Magyar Nők Szövetsége1 Magyar Szegénységellenes Hálózat1 Magyar Tudományos Akadémia1 Magyar UNESCO Bizottság1 Magyar Üzletasszonyok Egyesülete3 Maria Arena1 MEDIAWAVE1 MENŐK1 Microsoft2 Miskolc4 Miskolci Nőknek is Esélyt Alapítvány1 MONA4 Mosonmagyaróvár1 Motiváció Alapítvány1 mozgás1 MPRSZ1 MTA MAB Szociológiai Munkabizottság1 MTD2 MTI1 Munkacsoport a Gyerekkori Szexuális Abúzus Áldozatainak Jogaiért1 Munkájukban Sikeres Nők Egyesülete1 munkavállalás9 MÜE Magyar Üzletasszonyok Egyesülete1 Műhely7 művészet1 NANE20 Napraforgó Egyesület1 NATE1 NAV19 NEA10 Nemek Egyenlősége Index1 Németország1 Nemzeti Foglalkoztatási Alap1 Népességtudományi Kutatóintézet1 NIOK6 Nógrád megye1 Non- profit Vezetői Akadémia1 nonprofit.hu3 Norvég Civil Alap11 Norvég Civil Támogatási Alap1 Norway Grants1 női civilek4 Női Érdek14 Női Érdekérvényesítő Szövetség2 Nőicivilek csoport1 nők2 Nők a Balatonért Egyesület1 Nők a Hegyközért Egyesület1 Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület2 Nők a Tudományban Egyesület3 Nők a Városért Egyesület1 Nők Civilben Egyesület1 Nők Együtt Egyesület1 Nők Lázadása Egyesület1 Nők Napja1 Nőkért Egyesület2 Nőkongresszus2 Nőnap5 Nőtárs Alapítvány27 NSZFI1 OBH3 Országos Bírósági Hivatal1 Országos Sajtószolgálat1 OSIFE1 Ökopolisz1 Ökotárs3 Ökotárs Alapítvány2 önkéntes14 Palantír Film Alapítvány1 Pálháza1 pályázat96 Pásztó1 Patent17 Pécs1 pénzügy19 Pest megye1 petíció1 politika1 Professional Women's Association2 PWA3 Rapid Randi1 Regina Közhasznú Alapítvány3 Reginakert2 rendezvény135 roma nők2 Románia2 sajtócikk40 sajtóközlemény4 satjónyilatkozat1 Seed1 Sikeres Nők2 Siófok1 Somogy megye1 SozialMarie1 számítógép3 Széchenyi 20201 Szeged2 szervezés1 szervezet1 Sziget1 SZIN1 Színes Gyöngyök1 Szociális Innovációs Alapítvány1 SzuperWMN1 szülés5 Születésház Egyesület9 Születésház Közhasznú Egyesület1 tanácsadás1 tanulmány2 Társadalmi Párbeszéd Színház1 társadalmi vállalkozás3 társasági adó3 távmunka1 TED1 TEDx1 Tempus9 Tempus Közalapítvány1 Terry Reintke1 The Global Fund for Women1 tréning2 újságírás1 UN2 UNESCO2 UNICEF1 US2 utasítás1 vállalkozás9 Váltó- sáv Alapítvány1 Van Esély Alapítvány1 Veszprém1 Veszprém megye1 Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület1 vezetés1 vidékfejlesztés2 videó5 Világgazdasági Fórum1 Virginia Organizing1 Wekerle Sándor4 WMN1 Záhony1 Záhonyi Nők Egyesülete1 Zöld Pók Alapítvány1
További lehetőségek

MINDEN BEJEGYZÉST listázva a kék nyílra kattintva megtalálsz

További lehetőségek

ÍRJ NEKÜNK, ha kérdésed vagy javaslatod van :))

Név

E-mail *

Üzenet *

Nyilatkozat

A Nőicivilek.hu tematikus honlapon indított hírlevélre feliratkozással egyidejűleg Ön hozzájárulását adja, hogy ettől a honlaptól - esetlegesen akár reklámot is tartalmazó - elektronikus levelet fogadjon.
Valamint kijelenti, hogy az online űrlapon megadott email címe szervezeti használatú.
A feliratkozáskor kapott adatokat bizalmasan kezeljük, harmadik személynek semmilyen körülmények között nem adjuk át.
A hírlevélre feliratkozás bármikor egy kattintással megszüntethető a levelek alján található link segítségével.

Összes oldalletöltés