KSH - Nonprofit szervezetek gazdasági háttére 2011
A szervezetek 88%-ának volt bevétele és kiadása 2011-ben, közel 4%-uk csak bevétellel rendelkezett, 5%-uknál semmilyen pénzügyi tevékenység nem történt, 3%-nak csak kiadásai voltak. A szektoron belül a klasszikus civil szervezetek körében hasonló megoszlást találunk.
2011-ben a bevételek összege meghaladta az 1238 milliárd forintot, ez 2010-hez képest folyó áron 3%-os növekedést, reálértékben 1%-os csökkenést jelentett. Emellett az 500 ezer forintnál kevesebb bevétellel rendelkező szervezetek aránya – 2003 óta először – 45% fölé emelkedett.
A 2011. évi minimálbérnek (bruttó 936 ezer forint) megfelelő anyagi forrással sem rendelkező szervezetek a klasszikus civilek között voltak csak többségben, körükben ez 60%-os arányt jelentett.
A bevételek területi eloszlását vizsgálva az egyenlőtlenségek évek óta nyomon követhető mérséklődése leállt; a főváros koncentrációja változatlanul magas, 54%, szemben a községek alig 6%-os részesedésével. A különböző tevékenységcsoportokon belül lényeges eltéréseket tapasztalhatunk a bevételek és a szervezetszám tekintetében. A nagyszámú sport- és szabadidős szervezet sokkal kisebb arányban részesedik a forrásokból, a gazdaságfejlesztés, valamint az egészségügy területén működő szervezetek pénzügyi helyzete viszont az átlagnál sokkal kedvezőbb.
Továbbra is érzékelhető a gazdasági válság hatása az állami támogatásokból származó források arányaiban: 2009-ben a teljes szektor bevételeinek 42%-a állami vagy önkormányzati költségvetésből származott, ami a korábbi évhez képest 2 százalékpontos visszaesést jelentett. Bár 2010-ben 1 százalékpontos növekedés volt, 2011-ben ismét a két évvel korábbi, 42%-os arányt láthatjuk.
Ezzel párhuzamosan a magántámogatások aránya 14-ről 15%-ra nőtt, így a szektor 57%-os támogatási mutatója nem változott. Némi eltolódás tapasztalható a saját bevételek körében a gazdálkodási tevékenységből származó források javára, nagyrészt a nonprofit gazdasági társaságoknak köszönhetően.
Az állami hozzájárulás 2010-hez képest közel 6 milliárd forinttal nőtt, ennek az összegnek a 70%-át a nonprofit gazdasági társaságok és a közalapítványok kapták, holott a szektor szervezeteinek csak 6,5%-a sorolható ebbe az ún. egyéb kategóriába. Ugyanakkor a klasszikus civil formáknak tekinthető (magán-)alapítványok és egyesületek esetében a központi állami támogatás abszolút értékben is, 6 milliárd forinttal visszaesett, és ez összes bevételüknek mindössze 31%-át jelentette az előző évi 34%-kal szemben.
Ezt a csökkenést elsősorban a Nemzeti Civil Alapprogram támogatási keretének 2011. évi szűkítése magyarázza. Az állam által a szektorban támogatásként kiosztott pénzösszegek 43%-a fővárosi, 5%-a községi szervezetekhez került.
2011-ben 669-cel több szervezet nyert pályázaton az előző évhez képest, azonban – a fenti okok miatt – 3%-kal csökkent a szektor által megszerzett pályázati összeg. A pályázati bevételek 44%-a budapesti szervezetekhez került. A nyertes pályázók 92%-a a klasszikus civil szervezetek közé sorolható, a megnyert összeg átlagosan bevételeik közel 14%-át tette ki.
2011-ben több mint 13 ezer szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt a lakosság, illetve a különféle szervezetek részére. A nonprofit szektor 152 milliárd forint (ebből 126 milliárd forint pénzbeli) támogatást nyújtott, ami 2010-hez képest mintegy 11%-os emelkedés. Az elmúlt években lényegében nem változott a támogatotti kör összetétele; az adományok négyötöde szervezeteknek, egyötöde pedig magánszemélyeknek jutott. A civil szervezetek az összes támogatás 51, a pénzbeni hozzájárulásnak pedig 54%-át vállalták magukra.
Forrás: KSH (kiadvány)
2011-ben a bevételek összege meghaladta az 1238 milliárd forintot, ez 2010-hez képest folyó áron 3%-os növekedést, reálértékben 1%-os csökkenést jelentett. Emellett az 500 ezer forintnál kevesebb bevétellel rendelkező szervezetek aránya – 2003 óta először – 45% fölé emelkedett.
A 2011. évi minimálbérnek (bruttó 936 ezer forint) megfelelő anyagi forrással sem rendelkező szervezetek a klasszikus civilek között voltak csak többségben, körükben ez 60%-os arányt jelentett.
A bevételek területi eloszlását vizsgálva az egyenlőtlenségek évek óta nyomon követhető mérséklődése leállt; a főváros koncentrációja változatlanul magas, 54%, szemben a községek alig 6%-os részesedésével. A különböző tevékenységcsoportokon belül lényeges eltéréseket tapasztalhatunk a bevételek és a szervezetszám tekintetében. A nagyszámú sport- és szabadidős szervezet sokkal kisebb arányban részesedik a forrásokból, a gazdaságfejlesztés, valamint az egészségügy területén működő szervezetek pénzügyi helyzete viszont az átlagnál sokkal kedvezőbb.
Továbbra is érzékelhető a gazdasági válság hatása az állami támogatásokból származó források arányaiban: 2009-ben a teljes szektor bevételeinek 42%-a állami vagy önkormányzati költségvetésből származott, ami a korábbi évhez képest 2 százalékpontos visszaesést jelentett. Bár 2010-ben 1 százalékpontos növekedés volt, 2011-ben ismét a két évvel korábbi, 42%-os arányt láthatjuk.
Ezzel párhuzamosan a magántámogatások aránya 14-ről 15%-ra nőtt, így a szektor 57%-os támogatási mutatója nem változott. Némi eltolódás tapasztalható a saját bevételek körében a gazdálkodási tevékenységből származó források javára, nagyrészt a nonprofit gazdasági társaságoknak köszönhetően.
Az állami hozzájárulás 2010-hez képest közel 6 milliárd forinttal nőtt, ennek az összegnek a 70%-át a nonprofit gazdasági társaságok és a közalapítványok kapták, holott a szektor szervezeteinek csak 6,5%-a sorolható ebbe az ún. egyéb kategóriába. Ugyanakkor a klasszikus civil formáknak tekinthető (magán-)alapítványok és egyesületek esetében a központi állami támogatás abszolút értékben is, 6 milliárd forinttal visszaesett, és ez összes bevételüknek mindössze 31%-át jelentette az előző évi 34%-kal szemben.
Ezt a csökkenést elsősorban a Nemzeti Civil Alapprogram támogatási keretének 2011. évi szűkítése magyarázza. Az állam által a szektorban támogatásként kiosztott pénzösszegek 43%-a fővárosi, 5%-a községi szervezetekhez került.
2011-ben 669-cel több szervezet nyert pályázaton az előző évhez képest, azonban – a fenti okok miatt – 3%-kal csökkent a szektor által megszerzett pályázati összeg. A pályázati bevételek 44%-a budapesti szervezetekhez került. A nyertes pályázók 92%-a a klasszikus civil szervezetek közé sorolható, a megnyert összeg átlagosan bevételeik közel 14%-át tette ki.
2011-ben több mint 13 ezer szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt a lakosság, illetve a különféle szervezetek részére. A nonprofit szektor 152 milliárd forint (ebből 126 milliárd forint pénzbeli) támogatást nyújtott, ami 2010-hez képest mintegy 11%-os emelkedés. Az elmúlt években lényegében nem változott a támogatotti kör összetétele; az adományok négyötöde szervezeteknek, egyötöde pedig magánszemélyeknek jutott. A civil szervezetek az összes támogatás 51, a pénzbeni hozzájárulásnak pedig 54%-át vállalták magukra.
Forrás: KSH (kiadvány)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése