Nőicivilek.hu - Szervezetek a nőkért
A Nőicivilek.hu a Nőtárs Alapítvány tematikus honlapja a női civil szervezetekről és a női civil szervezeteknek.
A Nőicivilek.hu honlap célja a magyarországi és az európai női civil szervezetek közötti együttműködés, az együttgondolkodás, a közös cselekvés, a tudások és tapasztalatok megosztása, egymástól tanulás, programok szervezése, források teremtése, az egyéni és a közös feladatok és problémák megoldása.
Kérdésed, észrevételed, javaslatod esetén várjuk leveled a hello[kukac]notars.hu email címen, vagy a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2013. szeptember 18.

A civil együttműködésre lehet építeni a horvátokkal

Horvátország uniós taggá válásával jelentős mértékben bővülhetnek a korábban már jól megalapozott kulturális kapcsolatok a határ menti térségben.

A remények szerint ezek gazdasági együttműködéseket, esetleg befektetőket is jelenthetnek, de a szakemberek szerint dőreség azt hinni, hogy varázsütésre születnek horvát munkahelyek a dél-zalai térségben. Az viszont tény, hogy újra egyre több horvát rendszámú autóval találkozhatunk az utakon, a hipermarketek és az üzletek parkolóiban.

– Nyilván, azt nem lehet várni, hogy a július elsejei csatlakozás után most, augusztus végén már sorra születnek horvát befektetések a térségben – bocsátotta előre Cserti Csilla, a nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ vezetője. A szakember komoly szerepet vállalt egy pályázati konstrukció keretében a horvát-magyar üzleti kapcsolatok bővülésében. – Az export-import vámok eltörlése, a munkaerő szabad áramlása, mind-mind lehetőségek, melyekre egy vállalkozás vagy épít, vagy nem.

– Másrészt vannak földrajzi adottságok is, melyeket ugyancsak ki lehet használni – folytatta Cserti Csilla, az inkubátorház vezetője. – Nagykanizsa 30-40 kilométeres vonzáskörzete például eleddig csak a határig terjedt, s inkább volt fél kör, most viszont ehhez hozzáadódott még Muraköz megye is, ami Horvátország legfejlettebb része, s így már egy egész körről beszélhetünk. Az máris érzékelhető, hogy kereskedelmi szempontból valóban vonzóak vagyunk a horvátoknak – mint ahogy erre már volt példa, szinte az egész város a horvát bevásárló turizmusból élt hosszú éveken át hazánk uniós tagságáig –, a vásárcsarnokban például mind gyakrabban hallani horvát szót, s egyre több vásárló jön ismét busszal. Valami tehát elindult, amire nem csak lehet, hanem igenis, kell alapozni.

Cserti Csilla hozzátette: ha pedig a horvát és magyar vállalkozások közti kapcsolatot nézzük, mint minden gazdasági együttműködésnek, ennek is a bizalom az alapja. Ennek kialakítása érdekében pedig sokat tettek az elmúlt években a kamarák, a vállalkozásfejlesztési alapítvány és az inkubátorház határ menti, horvát-magyar projektjeivel.

Az inkubátorház üzleti kapcsolatépítő programja révén sikerült például az MJ Kanizsa Consulting Kft. vezetőinek horvát partnert találniuk ottani cégalapításukhoz.

– Így született meg Kaproncán egy horvát-magyar vegyes tulajdonú tanácsadó vállalkozás – avatott be Juhász Imre tulajdonos. – A cég projektmenedzsment-szolgáltatással, pályázatírással, projekt-előkészítő tanulmányok készítésével és közbeszerzési szakértői tevékenységgel foglalkozik. Hogy nehéz-e manapság céget alapítani Horvátországban? Nem mondanám, útlevél kell hozzá, illetve a cégbejegyzéshez nem szükséges ügyvéd, mint itthon, elegendő a közjegyző. Tapasztalataim szerint egyébként a legnagyobb problémát a kommunikációs gondok okozzák. Ott ugyanis a többség második nyelvként az angolt beszéli, itthon viszont még mindig a német van túlsúlyban. Így aztán nem könnyű szót érteni…

A nagykanizsai Czeglédi Mária, Zonka csak természetes alapanyagok felhasználásával cukrászati termékeket, házias süteményeket készít vállalkozásában. Mint elmondta, tervei közt szerepel, hogy 3-4 éven belül sütödét hozzon létre Horvátországban – és számára még a nyelv sem akadály, hiszen a Mura mentéről, Molnáriból származik.

Folytatás itt