Nőicivilek.hu - Szervezetek a nőkért
A Nőicivilek.hu a Nőtárs Alapítvány tematikus honlapja a női civil szervezetekről és a női civil szervezeteknek.
A Nőicivilek.hu honlap célja a magyarországi és az európai női civil szervezetek közötti együttműködés, az együttgondolkodás, a közös cselekvés, a tudások és tapasztalatok megosztása, egymástól tanulás, programok szervezése, források teremtése, az egyéni és a közös feladatok és problémák megoldása.
Kérdésed, észrevételed, javaslatod esetén várjuk leveled a hello[kukac]notars.hu email címen, vagy a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2013. december 12.

Bemutatták a legújabb PISA-felmérés eredményeit

A 15 éves diákok matematikai, természettudományos és szövegértési kompetenciáit vizsgáló legújabb OECD-felmérés az uniós tagállamok teljesítménye tekintetében vegyes képet mutat. EU-szerte jelentős a lemaradás matematikából, biztatóbb viszont a helyzet a természettudományok és a szövegértés területén: úgy tűnik, Európa jó úton halad azon célkitűzése felé, hogy 2020-ra 15% alá szorítsa a gyengén teljesítők arányát. A felmérés eredményeit Yves Leterme, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárhelyettese és Jan Truszczynski, az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának főigazgatója mutatta be Brüsszelben.

A felmérés eredményei alapján 2009 óta tíz tagállam (BG, CZ, DE, EE, IE, HR, LV, AT, PL és RO) jelentős mértékben csökkenteni tudta a három alapkészség terén gyengén teljesítők arányát. Öt uniós országban (EL, HU, SK, FI, SE) azonban emelkedett a gyenge teljesítményű diákok száma, más országok pedig vegyes eredménnyel szerepeltek (lásd a táblázatot). Az EU összességében valamivel jobb helyezést ért el, mint az Egyesült Államok, ám Japán mindkettőjüket messze maga mögé utasította.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „Gratulálok azoknak a tagállamoknak, amelyeknek sikerült javítaniuk teljesítményükön. Egyértelmű azonban, hogy a jövőben az EU egészének nagyobb erőfeszítéseket kell tennie. Biztosítani kell, hogy a fiatalok rendelkezzenek a modern világban való boldoguláshoz szükséges készségekkel, ezért a tagállamoknak továbbra is azon kell lenniük, hogy csökkentsék a gyengén teljesítő diákok arányát. A felmérés eredményei megerősítik: a minőségi oktatásba való beruházás Európa jövőjének záloga.” 

Ezt a nézetet osztotta Yves Leterme is: „A PISA-felmérés a 15 évesek tudását vizsgálja és azt, hogy hogyan képesek alkalmazni ismereteiket a gyakorlatban. A globális gazdaságban a siker már nem kizárólag nemzeti célkitűzések mentén, hanem a legeredményesebb oktatási rendszerek tükrében mérhető. Az EU eredményei azt mutatják: ha a tagállamok nem szeretnének lemaradni más gazdaságok mögött, nagyobb ütemű előrelépéseket kell tenniük”– fűzte hozzá Belgium korábbi miniszterelnöke.

A 2000-ben bevezetett PISA-felmérést háromévente rendezik meg. A 2012. évi megmérettetésen mind a 34 OECD-tagállam és 31 partnerország is részt vett, ezek az országok a világgazdaság több mint 80%-át képviselik. A teszteken mintegy 510 000 diák képességeit vizsgálták, akiknek életkora 15 év és 3 hónap, illetve 16 év és 2 hónap közé esett. A matematika, az olvasás és a természettudományok terén végzett felmérés fő hangsúlya a matematikán volt.

A PISA-felmérés eredményei alapján a politikai döntéshozók és az oktatási szakemberek megismerkedhetnek a kiválóan működő oktatási rendszerek ismérveivel, és szakpolitikáikat megfelelően módosíthatják.

Az Európai Bizottság és az OECD nemrég együttműködési megállapodást írt alá azzal a céllal, hogy három területen – a készségfejlesztési stratégiákkal, az országelemzésekkel és a nemzetközi felmérésekkel kapcsolatban – szorosabb együttműködést folytasson a jövőben.

Az EU teljesítménye az eredmények tükrében – a Bizottság értékelése
Olvasás: A szövegértés terén gyengén teljesítők aránya csökkenő tendenciát mutat: 23,1%-ról (2006) 19,7%-ra (2009), majd 17,8%-ra (2012) esett vissza. Ha e trend tovább folytatódik, 2020-ra megvalósulhat a 15%-os célkitűzés. Ezt a referenciaértéket eddig mindössze hét tagállamnak sikerült elérnie (EE, IE, PL, FI, NL, DE és DK). Számottevő haladás történt a következő országokban: CZ, DE, EE, IE, HR, LT, LU, AT, PL és RO.

Matematika: 2009 óta uniós szinten változatlan a gyengén teljesítők aránya. Négy tagállam (EE, FI, PL, NL) azonban a nemzetközi élvonalban van, ezekben az országokban a matematikából gyengén teljesítők aránya a 15%-os uniós referenciaérték alatt marad. Ezt az értéket mindeddig egyetlen más tagállam sem érte el. Jelentős, több mint 2 százalékpontos javulást könyvelhet el BG, EE, IE, HR, LV, AT, PL és RO.

Természettudományok: E tárgyakban Unió-szerte folyamatos előrelépés tapasztalható. A rosszul teljesítők aránya uniós szinten 20,3%-ról (2006) 17,8%-ra (2009), majd 16,6%-ra (2012) csökkent. Tíz ország (CZ, DE, EE, IE, LV, NL, PL, SI, FI, UK) mutatója a 15%-os küszöbérték alatt marad, és folyamatos előrelépés történt a következő tagállamokban: CZ, DE, EE, IE, ES, LV, AT, PL és RO.

Az elemzés rávilágít: a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete nagyban meghatározza teljesítményüket, és az alacsony jövedelmű családból származók sokkal nagyobb valószínűséggel érnek el rossz eredményt matematikából, természettudományokból és olvasásból, mint jobb helyzetben lévő társaik. További meghatározó tényező a migráns háttér (negatív hatás), a koragyermekkori nevelés és gondozás, valamint a fiúk és lányok között a szövegértés terén mutatkozó nagy különbségek (utóbbiak sokkal jobban teljesítenek).

Az elemzés a PISA-eredmények és a felnőttek készségeit vizsgáló, nemrég közzétett OECD-felmérés (IP/13/922) közötti összefüggésekre is rámutat. Arra a megállapításra jut, hogy a szakpolitikák csak akkor lehetnek eredményesek, ha az általános és középiskolai oktatás fejlesztését tűzik ki célul, felnőtt korban ugyanis általában már nehéz behozni az iskolai lemaradásból eredő hátrányokat.

A következő lépések
Ma 14 órakor Michael Davidson, az OECD koragyermekkori nevelési és gondozási, valamint oktatási szakosztályának vezetője és Jan Pakulski, a Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósága statisztikákkal, tanulmányokkal és felmérésekkel foglalkozó egységének vezetője tájékoztatót tart az oktatásban és képzésben érdekeltek számára arról, hogy mit jelentenek a 2012-es PISA-felmérés eredményei az európai szakpolitikai döntéshozatal számára. A tájékoztatón, amelyre a Bizottság Madou épületében kerül sor (Place Madou 1, 1210 Saint-Josse-Ten-Noode), az akkreditált újságírókat is szívesen látják.

Annak érdekében, hogy a hiányosságok orvoslására megfelelő intézkedések születhessenek, a Bizottság megvitatja a tagállamokkal a 2012-es PISA-eredményeket. A tervek szerint az első eszmecserére az EU oktatásügyi minisztereinek következő, február 24-i találkozóján kerül majd sor. Az eredményeket a 2014. évi európai szemeszter is fel fogja használni (ennek keretében a Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg az egyes tagországok számára többek között az alapvető készségek fejlesztése terén).

A januárban induló új oktatási, képzési és ifjúsági program, az Erasmus+ (IP/13/1110) az iskolai oktatás fejlesztésével és korszerűsítésével foglalkozó projekteket fog támogatni. A felmérés eredményei a tagállamok segítségére lehetnek az Európai Szociális Alap támogatási prioritásainak meghatározásában is. Az alap a készségfejlesztési és képzési beruházások kulcsfontosságú forrása, és a kiszolgáltatott csoportok oktatási lehetőségeinek javítását is szolgálhatja.