Nőicivilek.hu - Szervezetek a nőkért
A Nőicivilek.hu a Nőtárs Alapítvány tematikus honlapja a női civil szervezetekről és a női civil szervezeteknek.
A Nőicivilek.hu honlap célja a magyarországi és az európai női civil szervezetek közötti együttműködés, az együttgondolkodás, a közös cselekvés, a tudások és tapasztalatok megosztása, egymástól tanulás, programok szervezése, források teremtése, az egyéni és a közös feladatok és problémák megoldása.
Kérdésed, észrevételed, javaslatod esetén várjuk leveled a hello[kukac]notars.hu email címen, vagy a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2014. április 3.

Sárközy Tamás: Az új Ptk. egyesületekre és alapítványokra vonatkozó rendelkezéseiről

Az egyesület és az alapítvány a non-profit szféra alapvető két szervezettípusa. E két szervezetnek – az erőteljesen civiljog határai között maradó, a komplexitást tudatosan kerülő – Ptk. csak a polgári jogi vonatkozásait szabályozza, a gazdálkodási, törvényességi felügyeleti, általában a közjogi vonatozások külön törvényt igényelnek. Ez a törvény jelenleg a 2011. évi CLXXV. törvényt az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. Ezt az ún. civiltörvényt nyilván a Ptk. hatálybalépésével párhuzamosan módosítani kell, figyelembe véve a új Ptk. civiltörvénytől eltérő megoldásait.

Az új Ptk, az egyesületi jogban több részletváltozást hozott, de alapjaiban az egyesületi jog nem változott. Más a helyzet az alapítványi joggal – ott a magánalapítvány bevezetése és domináló szerepe alapvetően módosította a joganyagot. Az egyesület és az alapítvány szabályozása az új Ptk.-ban egységes alapokon történt, és főleg szervezeti vonatkozásban látható az egyesületi jog (vitatható túlzott) áthatása az alapítványi jogra. Az egyesület és az alapítvány – éppúgy mint eddig – a polgári bíróságoknál vezetett nyilvántartásba való bejegyzésével a jövőre nézve nyeri el jogi személyiségét (látni fogjuk, az alapítvány körében van egy kivétel). Ezt az ex nunc konstitutív jellegű nyilvántartásba való felvételt a Ptk. elvi jelleggel különíti el a gazdasági társaságok, a szövetkezet és az egyesülés cégbíróság által történő cégjegyzékbe való bejegyzésétől, holott lényegében ugyanarról van szó.

A jelenleg hatályos, számos vonatkozásában módosított Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény külön paragrafusban szabályozta a köztestületet (65. §) és a közalapítványt (74/G. §). Ez a szabályozás az új Ptk. kizárólag civiljogi megfontolásokat figyelembe vevő koncepciója miatt kimaradt, holott e két közjogi jogi személy egyben polgári jogi jogi személy is. A köztestületeket, illetve közalapítványokat így az új Ptk. hatálybalépésével egyidejűen külön törvényben szabályozni kell.

Az új Ptk. azáltal, hogy megszüntette a non-profit gazdasági társaság önálló kategóriáját, de fenntartotta azt a szabályt, amely szerint gazdasági tevékenység céljára sem egyesületet sem alapítványt létrehozni nem lehet, az eddiginél is jobban elhatárolta egymástól a profitorientált (üzleti, vállalati) és a non-profit szervezeteket. Nyilván ennek a változásnak ugyancsak hatása lesz az ún. közhasznú szervezet közjogi kategóriájára, tehát ebben is módosítás várható.

Azt is figyelembe kell venni, hogy az új Ptk. igen széles körű általános résszel, azaz közös szabályokkal készült, tehát számos olyan szabály, amely korábban az egyesületnél, illetve alapítványnál külön szerepelt, most a közös szabályok közé került – pl. név, székhely, érvénytelenség stb. Mivel pedig a 3:4. § valamennyi jogi személynél a törvény szabályaitól eltérés lehetőséget biztosított, az egyesület, illetve alapítvány létrehozásánál mindig vizsgálni kell, hogy az adott egyesületi, illetve alapítványi szabály mennyire kötelező, illetve mennyiben van mód e szabálytól a létesítő okiratban eltérni.

Folytahttp://ptk2013.hu/szakcikkek/sarkozy-tamas-az-uj-ptk-egyesuletekre-es-alapitvanyokra-vonatkozo-rendelkezeseirol-gj-20132-12-15-o/1767tás