Nőicivilek.hu - Szervezetek a nőkért
A Nőicivilek.hu a Nőtárs Alapítvány tematikus honlapja a női civil szervezetekről és a női civil szervezeteknek.
A Nőicivilek.hu honlap célja a magyarországi és az európai női civil szervezetek közötti együttműködés, az együttgondolkodás, a közös cselekvés, a tudások és tapasztalatok megosztása, egymástól tanulás, programok szervezése, források teremtése, az egyéni és a közös feladatok és problémák megoldása.
Kérdésed, észrevételed, javaslatod esetén várjuk leveled a hello[kukac]notars.hu email címen, vagy a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2016. március 3.

Törvényjavaslat: A nők esélyegyenlőségét szolgáló egyes törvények módosításáról

Benyújtó: Dr. Oláh Lajos (független)
Benyújtás dátuma: 2016.02.29.
Állapot: folyamatban
Esemény: bizottság kijelölve tárgysorozatba vételre

2016. évi . . . törvény
a nők esélyegyenlőségét szolgáló egyes törvények módosításáról

1. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 . évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:282. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

3:282. § [Az igazgatóság összetétele, eljárása]
(1) A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három természetes személy tagból áll, amely testület legalább egyharmadának nőnek kell lennie. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállítását írja el ő.

2.
A Ptk. 3:286. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

3 :286. [Az igazgatótanács összetétele]
(1) Az igazgatótanács öt természetes személy tagból áll, amely testület legalább egyharmadának nőnek kell lennie. Elnökét maga választja tagjai közül. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely ötnél kevesebb tagú igazgatótanács felállítását írja el ő.

3. §
A Ptk. 3:290. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

3:290. [A részvénytársaság felügyelőbizottsága]
(1) Nyilvánosan működő részvénytársaságnál - a gazdasági társaságok közös szabályaiban meghatározott eseteken kívül - felügyelőbizottság választása akkor is kötelező, ha a társaság nem egységes irányítási rendszerben működik. Az igazgatótanács független tagjainak arányára, a nőkre és függetlenségére vonatkozó szabályokat ebben az esetben a felügyelőbizottságra kell alkalmazni.

4. §

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kgt.) 3 . §-a a következő új (4) bekezdéssel egészűl ki:

„(4) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaságok közül a zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság működik, az igazgatóság tagjai legalább egyharmadának nőnek kell lennie.”

5. §

A Kgt. 4. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki :

„(4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelő-bizottsága tagjai legalább egyharmadának nőnek kell lennie.”

6. §
A Kgt. 5 . §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a vezető állású munkavállalók legalább egyharmadának nőnek kell lennie.”

7. §

A Kgt. a következő 10. §-sal egészül ki:

„10. §

(1) E törvénynek a nők esélyegyenlőségét szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 2015. évi . . . törvénnyel (a továbbiakban: Tv.) megállapított 4 . § (4) és 5. (4) bekezdését olyan módon kell alkalmazni, hogy a Tv. hatálybalépését követően megválasztott teljes igazgatóságokban, illetve teljes felügyelőbizottságokban a korábbi igazgatóság, illetve felügyelő-bizottság nő tagjainak száma növekedjen mindaddig, amíg a nők aránya az e törvény 4. § (4) bekezdésében, illetve 5 . § (4) bekezdésében meghatározott arányt el nem éri.

(2) E törvénynek a 6. § (5) bekezdését 2016 . december 31-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az újonnan vezető állásba lépő munkavállalók legalább fele nő legyen mindaddig, amíg a nők aránya a meghatározott arányt el nem éri.”

8.

Ez a törvény a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

Indoklás

A 20 században a nők nagyarányú térnyerésének lehettünk szemtanúi az élet majd minden területén, különösen az oktatásban, a művészetekben és az orvostudományban. Ugyanekkor érdekképviseletük nem állt (és a mai napig nem áll) arányban ezzel az előretöréssel.

Nagyon sokat elmond egy országban a demokrácia minőségéről az, hogy a nők lakossági arányszáma milyen mértékben találkozik a politika legfőbb döntéshozó szervében és úgy általában a közéletben felmutatható arányszámukkal. A nők döntéshozatalban való nagyobb arányú részvétele nemcsak a nők érdeke, hanem az egész társadalomé.

A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy több női politikussal előnyére változik a politikai vitakultúra, növekszik a kompromisszumkészség és a szolidaritás. Összességében a férfi politikusok empatikusabbá válnak, a nők határozottsága és érdekérvényesítő képessége pedig a parlamenten kívül is megjelenik.

A nők képviseleti arányának a nemzeti parlamentben el kellene érni azt az ún. „kritikus tömeg"-et (28-32%) amely fölött képviseletük már érdemben meg tud jelenni a törvényhozásban. Amennyiben Magyarországon a képviselők egyharmad a nő lenne, nőne az esélye annak, hogy a nők eredményesek lehessenek a politikai napirend megváltoztatásában. Más megvilágításba helyezhetnének fontos ügyeket. Ennek is számos bizonyítéka van azokban az országokban, ahol a nők részvételi aránya eléri ezt az arányt.

Emellett nagyobb esély lenne arra is, hogy a fontos ügyek érdekében pártok feletti szövetségek jöhessenek létre. Ilyen lehet például a szociális ellátások kérdése, az esélyegyenlőség, vagy akár a nők számára a részmunkaidő biztosítása.

Négy fő érv van, amiért segítenünk kell a nőket:

1. a munkát vállaló nők számának növelése javítja a versenyképességet és segíti a felnőtt korú lakosság foglalkoztatási rátájának növelését.

2. egyre több tanulmány igazolja, hogy összefüggés van a vezető beosztású nők száma és a vállalatok pénzügyi teljesítménye között.

3. számos uniós tagállam megkezdte az igazgatóságra vonatkozó kötelező kvóták bevezetését. Az első néhány ilyen tagállam Belgium, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Dánia, Finnország, Görögország, Ausztria és Szlovénia az állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsaira vonatkozóan fogadott el kvótákról szóló törvényeket.

4. európaiak támogatják a nemek közötti megfelelőbb egyensúlyt. Az Európai Parlament egy közelmúltban elfogadott döntése alapján az uniós szabályozás az irányba mutat, hogy 2015-ig 30, 2020-ig pedig 40 százalék legyen kötelező jelleggel a nők aránya az igazgatóságokban . Az európai szabályozás ráadásul nem különböztet meg állami és magánvállalatokat ebben a tekintetben.

A 21 . században végre túl kellene lépni a régi beidegződéseken. Jelen törvényjavaslat a nők esélyegyenlőségének javítását kívánja szolgálni, miközben nem szabad megfeledkeznünk az ország versenyképességére, a vállalatok pénzügyi teljesítményére gyakorolt kedvez ő hatásáról sem.

Forrás: Törvényfigyelő.hu