A Fővárosi Települési Esélyegyenlőségi Program első társadalmi egyeztetése

A Budapest Esély honlapján megjelentek szerint (http://www.pestesely.hu) halad Budapest új esélyegyenlőségi programjának készítése.

A civil-intézményi egyeztetésre május 27. - június 20. között kerül sor, a Fővárosi Civil Irodával együttműködésben, ahol röviden bemutatjuk az elkészült helyzetfelmérést és problémafeltárást, illetve várjuk a civil szervezetek, intézmények, budapesti vállalkozások, munkáltatók és magánszemélyek meglátásait, kiegészítését a problémafeltáró fejezetekhez!

A munkaanyag véleményezésére kétféle módon van lehetőség:

1. Online véleményezés:
Az alábbi linkről letölthető anyaghoz szövegszerű javaslatokat e-mailben tehetnek 2016. június 20- ig, Szalai-Komka Norbert módszertani szakértőnek címezve, a komka@pestesely.hu címre. Kérjük, az üzenet tárgyként ezt írják: "FTEP, véleményezés"

2. Személyes egyeztetőnapok időpontjai:
május 27., péntek, 10-12 óra
június 3., péntek, 10-12 óra
június 10., péntek, 10-12 óra
június 17., péntek, 10-12 óra

Az egyeztetőnapok helyszíne: a Fővárosi Civil Iroda Galériája, Budapest, V. ker., Bárczy István u. 1-3.
A pontosabb tervezhetőség érdekében kérjük, részvételi szándékát az adott egyeztető napot megelőző szerdán délig e-mailben jelezze!

Regisztráció és bővebb információ: Szalai-Komka Norbert módszertani szakértő (komka@pestesely.hu). Kérjük, az üzenet tárgyaként ezt írják: "FTEP, regisztráció"

A társadalmi egyeztetés során a javaslatokra a nyár végéig reagálunk, azokat lehetőség szerint beépítjük az anyagba. Az egyeztetések folytatását őszre tervezzük. Az őszi, második társadalmi egyeztetésen a mostani körben összegyűjtött problémákra adható stratégiai válaszok körét elemezzük majd.
Tisztelettel várjuk javaslataikat!
Budapest Esély Nonprofit Kft.

A Fővárosi Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetfelmérési és probléma-feltárási részeinek véleményezési munkaanyaga az alábbi linkről letölthető:


Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (2) bek. rendelkezik a védett tulajdonságú, illetve hátrányos helyzetű esélyegyenlőségi célcsoportokról, melyek közül jelen esélyegyenlőségi program foglalkozik a nők csoportjával is.
A munkaanyagban található, nőkre vonatkozó alfejezet a következő:

A női népesség Budapest lakosságának 54%-át teszi ki, és, a főváros népességnek öregedésével párhuzamosan, részarányuk folyamatos növekedése várható. A 20 évesnél idősebb lakosok körében, minden életkori csoportban a nők vannak többségben, kismértékű férfitöbblet csak a 20 év alatti lakosság körében tapasztalható. Különösen az 55 évnél idősebb népesség körében kiemelkedő a nőtöbblet, ennek az a magyarázata, hogy a fővárosi női lakosság születéskori várható élettartama átlagosan 5 évvel haladja meg a férfiakét. 2014-ben a fővárosi férfiak átlagéletkora kis mértékben meghaladta a 40, a nőké pedig megközelítette a 45 évet. A férfiak esetében a születéskor várható élettartam megközelítette a 74, a nők esetében pedig a 80 évet.

A fővárosi férfiaknál kisebb, a nőknél nagyobb mértékben javult a születéskor várható élettartam, mint az országos átlag, ezért előbbiek halandósági viszonyaikat tekintve némiképp leszakadtak, utóbbiak felzárkóztak.

A mortalitási adatokat vizsgálva megállítható, hogy a fővárosi nők valamivel nagyobb arányban halnak meg szív- és érrendszeri betegségben, illetve valamivel kisebb arányban daganatos, légzőszerv-rendszeri és emésztőszerv-rendszeri betegségekben, mint a fővárosi férfiak. Bizonyos betegségcsoportok döntően, vagy kizárólagosan a nőket veszélyeztetetik.

A HPV vírus penetrációja a szexuálisan aktív fővárosi nők körében 30- 40% lehet, de sok esetben a vírus jelenlétére csak akkor derül fény, amikor már nőgyógyászati jellegű elváltozásokat okoz. A HPV vírus jelenléte, a jelen egészségügyi ismeretek szerint, fokozott kockázatot jelent a méhnyak daganatos megbetegedései, illetve a gyomor bélrendszeri betegségek egy részének esetében is. változó korból fakadó hormonális változások szintén egyes daganatos betegségek kockázatát növelik (mellrák, méhnyakrák). A deprivált csoportokhoz tartozó, szegregált, vagy az által veszélyeztetett területen élő nők ritkábban jutnak el szűrővizsgálatokra, ezért kiemelt jelentősége van, hogy körükben is célzottan szűrésre kerüljenek az őket kiemelten veszélyeztető betegségcsoportok.

A nők mortalitási okai között összességében kisebb arányban szerepel az erőszakos halálok, mit a férfiakéi között, ugyanakkor a nők Budapesten is lényegesen nagyobb valószínűséggel válnak erőszakos és szexuális jellegű bűncselekmények áldozatává, ideértve a munkahelyi zaklatást és a családon belüli és párkapcsolati erőszak különböző formáit.

A nőket érő erőszak – a rendelkezésre álló szórványstatisztikák szerint, hiszen az eseteknél igen nagy, mintegy 90%-osra becsült a látencia – valamilyen formában a nők legalább felét érinti. Az unióban a nők 30-50%-a él meg munkahelyi zaklatást, Magyarországon (megfelelő eljárások, jogszabályok hiányában) ennél magasabb arányt feltételeznek. A nők 20%-a esik át nemi erőszakon élete során, és hasonló arányukat kísérlik meg megerőszakolni. Az összes nemi erőszak 70%-át ismerős (rokon, barát) követi el, gyakran otthon vagy a lakóhely közvetlen közelében: tehát biztonságosnak hitt személy, gyakran biztonságos(nak hitt) közegben. A nőket érő szexuális vonatkozású erőszak statisztikáit a prostitúciós statisztikák adatai súlyosbítják: uniószerte évente mintegy félmillió nő válik ennek áldozatául, nagyrészt a kelet-közép európai országok szegény rétegeiben.

Az ORFK adatai szerint a felderített családon belüli erőszakos esetek áldozatai között a nők aránya 90,9%, a nők elleni erőszakos bűncselekmények 22%-át (volt) partner követi el (a férfiak esetén ez az arány 3%). Az ORFK 2010-ben több mint 12 ezer családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűnesetet regisztrált, ezek 80%-ában nő volt az áldozat, míg 13%-ában nő volt az elkövető. Ez utóbbi esetek nagyrésze testi sértés vagy kiskorú veszélyeztetése, míg a férfi elkövetőket a testi sértés és zaklatás típusú cselekmények jellemezték. Az emberöléssel végződő párkapcsolati erőszak áldozatai között a nők aránya kétharmad, a partnerük által megölt férfiak bírósági aktáinak 80%-ából azonban kiderül: a nő elkövetővé válását gyakran a férfi hosszan tartó, súlyos bántalmazása előzte meg. 

A WHO 2005-ös kutatásának összefoglalójában kiemeli, hogy a nőkkel szembeni erőszaknak a közvetlen mortalitási adatokon kívül közegészségügyi vonatkozása is van: az erőszak megsokszorozza a fizikai, lelki, mentális és reprodukciós betegségek előfordulásának gyakoriságát. A nőkkel szembeni erőszak e mellett szociális és gyermekvédelmi probléma is: a bántalmazott nők 43%-ával 12 évnél fiatalabb gyermek is él együtt, a bántalmazó kapcsolatból való kilépést pedig gyakran egzisztenciális okok is nehezítik vagy teszik lehetetlenné.

Budapestet tekintve megállapíthatjuk, hogy a női foglalkoztatottak aránya jelentősen elmarad a férfiakétól. A férfiak ezen előnye kimutatható kerületi, fővárosi és országos szinten is, ugyanakkor a fővárosi nők hátránya az országostól valamivel kisebb mértékű. A foglalkoztatottak aktív korú népességhez viszonyított nemenkénti aránya a főváros egészében és kerületenként is megerősíti ezt az összefüggést. A nők foglalkoztatási színvonala Magyarországon jelentős mértékben elmarad az Unió átlagától.

Míg az Unió átlaga a nők foglalkoztatási arányát tekintve 58,2%, addig Magyarországon csak 50,6% volt. Az Unió 20 tagországában 2010-re elérték azt a célkitűzést, hogy a nők foglalkoztatási szintje elérje a 60%-ot, míg Magyarország jelentős mértékben el van maradva ettől a célkitűzéstől. Magyarországon 2011-ben a nők 15-64 éves népességen belül aránya 51%-os, míg a foglalkoztatottakon belüli arányuk mindössze 46%-ot tesz ki. A 15-64 éves népesség körében a férfiak foglalkoztatási rátája 60,4% volt, míg a nőké csak 50,6%. Az aktív korú inaktívak körében a nők aránya 59%-os, ami jelentősen meghaladja a férfiak reprezentáltságát.

A foglalkoztatás és aktív korú inaktivitás tekintetében Budapestre is hasonló nemenkénti arányok érvényesek. A munkaügyi kirendeltségnél regisztrált álláskeresők között a nők aránya hosszú évek óta jellemzően magasabb: a regisztrált fővárosi álláskeresők 2014. év végi adatai szerint a nők aránya 53%. E mellett tetten érhető, hogy a tartósan állást keresők körében, a nők aránya az álláskeresés időtartamának elhúzódásával arányosan növekszik. Figyelembe véve az aktív korú nők 2%-os felülreprezentáltságát a munkanélküliek, 8%-os felülreprezentáltságát az inaktívak, és 6%-os alulreprezentáltságát a foglalkoztatottak között, a nők számának szignifikáns növekedését a tartós munkanélküliek között, és azt, hogy a fővárosi álláskeresők 53%-a nem kap pénzbeni ellátást, összességében a fővárosi nők szignifikáns munkaerő-piaci hátrányának képe rajzolódik ki.

A budapesti nők hátrányos helyzetével nemcsak foglalkoztatás, hanem a jövedelmi viszonyok terén is találkozhatunk. Magyarországon az alkalmazásban álló férfiak és nők átlagos fizetése között mintegy 20-25% különbség tapasztalható a férfiak javára. Egy budapesti nő átlagban 70-75%-át keresi egy azonos munkakört ellátó férfi jövedelmének, vidéken ez az arány jobb: elérheti a 80-85%-ot is – a vidéki átlag az uniós adatoknak nagyjából megfelel, míg a fővárosi nők bére 8-13%-kal jobban elmarad a férfiakétól, mint az unió átlagában.

A bérkülönbség a betöltött pozíció és a foglalkoztató ágazat függvényében eltér: a diplomás, nem vezető munkakörben dolgozó munkavállalók esetében az átlaghoz hasonló a bérszakadék, míg a legkisebb különbség a segédmunkások esetében mutatkozik: itt a nők mindössze 5%-kal keresnek kevesebbet.

Általában igaz, hogy minél magasabb pozícióban dolgozik egy nő, annál nagyobb lemaradásra számíthat a fizetésében a férfiakkal szemben. A gazdasági ágazatok tekintetében a legkisebb eltérés a közszférában, a legnagyobb (35-40%) a telekommunikáció valamint az értékesítés és kereskedelem területén figyelhető meg.

A munkahelyi lehetőségek egyenlőtlen volta nemcsak a jövedelmek terén, hanem a munkahelyi előmenetel kapcsán is jelentkezik, ezt nevezik "üvegplafon szindrómának”. A Társadalmi Nem és Kultúrakutató Központ adatai szerint (2015) a nők aránya a piaci szektor felső vezetői pozícióiban alig 9%, a vezető pozíciók sorában hasonlót tapasztalhatunk az állami szektorban is: felfelé haladva a nők aránya jelentősen csökken. Az üvegplafon jelenség a társadalmi részvétel terén is megmutatkozik: amíg a rendszerváltás előtt a jelenlegi uniós átlaghoz hasonló, egyharmad körüli volt a nők politikai részvétele, pl. a parlamentben, addig 1990 óta ez 7-11% között mozog, 2010 óta folyamatosan 10% alatti. Ezek a jelenségek főváros szinten is tapasztalhatóak, pl. a közgyűlés összetételében vagy a fővárosi intézmények felső vezetésében.

A foglalkoztatási, jövedelmi és előmeneteli, illetve részvételbeli női hátrányra ugyanakkor nem ad magyarázatot az iskolai végzettség eltérése. A fővárosi diplomások között az országos átlagnál valamivel kisebb, az érettségizettek között valamivel nagyobb a nők aránya. Míg az országos adatok szerint az érettségizettek 44%-a férfi, 56%-a nő, és a diplomások körében ugyanezek az adatok tapasztalhatóak, Budapesten 42%:58% az érettségizetteknél, 46%:54% a diplomásoknál az arány, a nők javára. Így feltételezhető, hogy a nők alacsonyabb foglalkoztatási, jövedelmi és előmeneteli szintje sokkal inkább a gyermekvállalással, illetve a nemi szerepek hazai megítélésével van összefüggésben. Az alulfoglalkoztatottság például jelentős mértékben a kisgyermekesek alacsony foglalkoztatási arányából fakad. A 3 év alatti gyermeket nevelők esetében a foglalkoztatási ráta (az országos adatokhoz hasonló) 14%-os, ami Európában az egyik legalacsonyabbnak számít.

Egy kisgyermeket nevelő nő esélye az elhelyezkedésre 9-10%-kal rosszabb, mint egy gyermektelen nő esetén, míg a férfiak elhelyezkedési esélyét a gyermekvállalás ugyanilyen mértékben javítja. A gyermekvállalás, a gyermeknevelés tehát a nők munkaerő-piaci esélyeit nagymértékben és negatívan befolyásolja. A nők és a kisgyermekesek foglalkoztatási helyzetének szoros együtt járását a magyarországi női-férfi szerepmodellek hagyományos jellege okozza. A Népességtudományi Kutató Intézet 2009-es felmérése szerint a nők kizárólagos otthoni szerepvállalásával még mindig több mint a társadalom fele (53%) egyetért. Ez az arány 7%-kal csökkent ugyan az előző, 2000-ben végzett adatfelvétel óta, ám az EU 27 tagországa közül így is csak Lengyelországban értenek egyet a hazainál többen (65% feletti mértékben) azzal, hogy a nők feladata a család ellátása, míg a férfiaké a pénzkeresés. Az emiatt kialakuló, nemek közötti egyenlőtlen feladatmegosztás a családi feladatok ellátásában mélyen gyökerező problémát jelent.

Valamennyi Uniós ország időmérleg-felmérései igazolják, hogy az európai nők még a kilencvenes évek végén is átlagosan napi 2-3 órával több háztartási munkát végeztek, mint a férfiak. Budapesten ez a különbség még nagyobb, a 4-5 órát is eléri. A férfiaknak, bár munkaerő-piaci aktivitásuk nagyobb, több a szabadidejük. A 15-64 éves népességbe tartozók több mint negyede (26,6%-a) gondoskodik 15 évesnél fiatalabb gyermekről, míg ez az arány az azonos korú nők esetében 28,8%. Az ezirányú kutatás szerint a gondozási teendők érdemben csak a nők munkaerő-piaci jelenlétet befolyásolják, a gyermeket nevelő férfiaknak mindössze 2%-a jelezte, hogy a gyermeknevelés hatással volt munkaerő-piaci státusára, szemben a nőket jellemző közel 32%-os aránnyal. A nők 16,9%-át egyértelműen a gyermekek felügyeletével kapcsolatos nehézségek korlátozzák a munkavállalásban (15,8%-uk emiatt egyáltalán nem, a fennmaradó 1,1% pedig csak részmunkaidőben dolgozott). További 14,9% szintén a gyermeknevelés miatt, de saját döntése alapján nem, vagy csak erősen korlátozottan volt jelen a munkaerőpiacon.

A munkavállalást e mellett hátráltatja a fővárosi bölcsődei és óvodai férőhelyek elégtelen száma is. A gyesről, gyedről a munkába való visszatérés jelentős akadálya ugyanis, ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú bölcsődei férőhely. Bár Magyarország nagy részén problémaként jelentkezik a bölcsődei férőhelyek számának elégtelensége, e tekintetben Budapest az országos viszonyokhoz képest lényegesen kedvezőbb helyzetben van: a Magyarországon működő összes bölcsődei férőhelyek harmada a fővárosban található.

A gyermekekkel kapcsolatos ellátások hiányossága a konzervatív családi feladatmegosztással együttesen azt okozza, hogy a női alkalmazottaknak nehézséget fog okozni a munka és magánélet összeegyeztetése, így pl. a munkahelyi képzéseken való részvétel vagy túlórák vállalása. Ezt a Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda országos felmérésének eredményei is alátámasztották (2013). A kutatás során megkérdezett munkáltatók 5%-a jelezte problémaként a munka-magánélet összeegyeztetésének nehézségét, közel ilyen arányban a képzéseken való részvétel nehézségét női dolgozói esetén. 

A megkérdezett cégek ugyanakkor csak töredékükben említették azt, hogy a női alkalmazottaknak alulreprezentáltsága a vezető posztokon nehézséget jelentene számukra. Sokkal inkább a nőkkel kapcsolatos támogató intézkedések problémáiról számoltak be: a munkaidő kedvezmény biztosítása (3,6%), az egyenlő elbírálás elvének gyakorlati alkalmazása (2,2%) jelentett nehézséget. A kutatás így alátámasztotta azt a feltételezést, miszerint a nők munkahelyi esélyegyenlőségének biztosításához szükség van a munkáltatók szemléletformálására, a családok szemléletformálására a családi szerepek praktikus átrendeződésének támogatásához, illetve az elhelyezkedést támogató gyermekellátó és egyéb rendszerek fejlesztésére is.

A nők munkavállalásának támogatását érvként némely, a szegénységgel kapcsolatos vizsgálat eredménye is alátámasztja. Több szociológiai kutatás rámutatott, hogy a szegénység által fokozottan veszélyeztetettek az egyszülős háztartások, amelyek döntő többségében az anya neveli egyedül a gyermekeket. Az egyszülős családok egyre növekvő arányára csak most kezd ráirányulni a figyelem: 2009-ben országos szinten a megkötött házasságok 45% bomlott fel a 7. év előtt, mely arány még drámaibb, 60-70%-os az élettársi kapcsolatoknál.

A cikk és a munkaanyag forrása a Budapest Esély Nonprofit Kft., mely elérhető az alábbi linken: www.pestesely.hu

Megjegyzések

NÉPSZERŰ BEJEGYZÉSEK

Nők 2000 - Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány

Hamarosan lejár a civil szervezetek beszámolóinak benyújtási határideje

A Fiatalok Lendületben Program legsikeresebb projektjeit keresik

KULCSSZÓ szerint tudsz keresni a kék nyílra kattintva

*8-9 millió Ft1 1%47 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendelet1 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat1 1095/2010. (IV. 21.) Korm. határozat1 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet1 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet1 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelet1 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozat1 15/2007. (IV. 13.) SZMM rendelet1 15/2010. (XII. 28.) NGM rendelet1 1518/2011. (XII. 30.) Korm. határozat1 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen1 1959. IV. TÖRVÉNY1 1990. évi XCIII. törvény1 1991. évi IL. törvény1 19931 19942 19951 1995. évi CXVII. törvény1 1996. évi LXXXI. törvény1 19982 19992 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet1 20003 2000. évi C. törvény1 2001. évi CI. törvény1 20023 20031 2003. évi CXXV. törvény1 20042 20052 2005. évi LXXXVIII. törvény1 20073 2007. évi CXXVI. törvény1 2007. évi CXXVII. törvény1 2008. évi LXXXI. törvény1 20091 20101 2010. évi CXXIII. törvény1 2011. CLXXV. törvény1 2011. évi CLXXXI. törvény1 2011. évi CXI. törvény1 20121 201357 201421 20158 201683 20192 20201 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet1 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet1 23/2011.NGM1 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet1 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet1 39/2011. (XII. 2.) NGM utasítás1 41/2011. (IV. 15.) KIM utasítás1 56/2011. (VIII. 19.) KIM utasítás1 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet1 A jövő hídjai1 abortusz3 Adatkezelési Tájékoztató1 adomány11 AGORA1 agrárium2 alapítvány7 alapszabály5 állás3 Alternatal Alapítvány1 Alternatíva Alapítvány1 Amerika1 angol14 angolórák1 anyák1 Anyák az Anyákért Alapítvány1 ARC2 ASZÖT1 Ausztria2 Autonómia Alapítvány2 Az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány2 Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány1 Bács-Kiskun megye1 Bakonyszűcs1 Bakonyszűcsi Hölgyek Klubja1 Balatonalmádi1 Balatoni Borbarát Hölgyek1 Bálint Ház1 Baranya megye3 bemutatkozás38 BENT Balatoni Női Vállalkozói Egyesület1 beszámoló8 biztos1 BME1 Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete3 Borbarát Hölgyek Egyesülete Mór1 Borbarát Hölgyek Lukácsházi Egyesülete1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye1 Budakalász1 Budapest40 Budapest Esély Nonprofit Kft.1 Budapesti Civil Információs Centrum2 budget3 BWN Business Women's Network Egyesület1 CEDAW1 CEU2 CIC1 civil40 Civil Díj2 Civil Hírügynökség1 Civil Impact1 Civil Információs Centrum8 Civil Integrációs Rendszer1 Civil Kollégium Alapítvány3 Civil Licit9 Civil Rádió1 Civil Reggeli Programsorozat1 Civil szervezet1 Civil Sziget1 Civil Társadalmi Jelentés1 civil törvény22 Civilek Éjszakája1 Comma1 CRC1 Csepreg1 Csepregi Borbarát Hölgyek Egyesülete1 Csodalámpa Alapítvány1 Csongrád megye3 Csopak1 D. Tóth Kriszta1 Debreceni Egyetem1 Délegyháza1 DemNet5 DÉSA Délegyházi Segítő Anyukák Egyesület1 díj5 diploma1 ECAS1 ECON1 Ecorys UK1 Edelény1 EESC1 EET1 Effemine1 Eger2 egészség3 Egészség Hídja Összefogás2 Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete1 Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány1 Egyenlítő Alapítvány1 egyenlő bánásmód2 Egyenlő Bánásmód Hatóság1 egyesület31 ELTE1 Emberi Erőforrás Támogatáskezelő1 Emberi Erőforrások Minisztériuma1 EMMI11 EN1 ENSZ6 EQ-Skill1 Erasmus+6 Érd1 érdekképviselet1 erőszak39 ERSTE1 ERSTE Alapítvány1 esélyegyenlőség36 esemény4 ESZTER Alapítvány az Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjára1 EU70 eucivil.hu1 Európa1 Európai Bizottság3 Európai Parlament5 európai polgári kezdeményezés1 Európai Unió2 European Economic Area1 European Women's Lobby1 EWL4 Fejér megye1 felnőttképzés11 Feminista Est1 feminizmus3 FMN – Female Management Network Egyesület1 Főállású Angyal1 Fővárosi Civil Iroda1 Fővárosi Törvényszék1 fund2 Független Médiaközpont1 Gender Médiaháló3 GINOP 5.1.21 Global Gender Gap Index1 Good Impact1 Google1 Gödöllő2 Görögország1 Grundtvig1 gyakornok1 Gyöngyös1 Győr-Moson-Sopron megye1 hátrányos helyzet3 Heves megye2 Holdam5 Holdam Egyesület1 HOLDAM Önsegítő és Ismeretterjesztő Egyesület1 Horvátország1 Hölgyek Lábatlanért Klub1 Human Dialog1 ICF2 idősek1 Igazságügyi Minisztérium1 Imami Egyesület1 infografika2 interjú5 internetező nők1 Investors in People Hungary1 IST-161 jogi3 Jogi nyilatkozat1 jogszabály59 Jól-Lét32 Jól-Lét Alapítvány1 JÓL-LÉT közhasznú alapítvány az egyének és közösségek tartós harmóniájáért1 kampány4 karácsony1 Kárpátok Alapítvány2 Kecskemét1 képzés40 kérdőív1 KERET1 Keret Koalíció1 Keszthely1 kezdeményezés1 kiadvány1 kiállítás2 KIH2 Komárom1 Komárom-Esztergom megye1 konferencia13 környezetvédelem1 Kőszeg1 Kőszegi Borbarát Hölgyek Egyesülete1 Közélet Iskolája3 közhasznúság3 közösség1 KSH21 kultúra1 kutatás3 kvóta2 L'ORÉAL1 Lábatlan1 Lengyelország1 Lórántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány1 Lukácsháza1 MagNet Bank4 MagNet Civil Kapcsolatok Program1 Magyar Civilszervezetek1 Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület1 Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség22 Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség1 Magyar Női Unió Egyesület1 Magyar Nők Szövetsége1 Magyar Szegénységellenes Hálózat1 Magyar Tudományos Akadémia1 Magyar UNESCO Bizottság1 Magyar Üzletasszonyok Egyesülete3 Maria Arena1 MEDIAWAVE1 MENŐK1 Microsoft2 Miskolc4 Miskolci Nőknek is Esélyt Alapítvány1 MONA4 Mór1 Mosonmagyaróvár1 Motiváció Alapítvány1 mozgás1 MPRSZ1 MTA MAB Szociológiai Munkabizottság1 MTD2 MTI1 Munkacsoport a Gyerekkori Szexuális Abúzus Áldozatainak Jogaiért1 Munkájukban Sikeres Nők Egyesülete1 munkavállalás9 MÜE Magyar Üzletasszonyok Egyesülete1 Műhely7 művészet1 NANE20 Napraforgó Egyesület1 NATE1 NAV19 NEA10 Nemek Egyenlősége Index1 Németország1 Nemzeti Foglalkoztatási Alap1 Nemzetközi Jótékonysági Hölgy Klub Egyesület1 Népességtudományi Kutatóintézet1 NET-Nagyik Egyesület1 NIOK6 Nógrád megye1 Non- profit Vezetői Akadémia1 nonprofit.hu3 Norvég Civil Alap11 Norvég Civil Támogatási Alap1 Norway Grants1 női civilek4 Női Érdek14 Női Érdekérvényesítő Szövetség2 Nőicivilek csoport1 nők2 Nők 2000 - Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány1 Nők a Balatonért Egyesület1 Nők a Balatonért Közhasznú Egyesület1 Nők a Hegyközért Egyesület1 Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület2 Nők a Tudományban Egyesület3 Nők a Városért Egyesület1 Nők Civilben Egyesület1 Nők Együtt Egyesület1 Nők Lázadása Egyesület1 Nők Napja1 Nőkért Egyesület2 Nőkongresszus2 Nőnap5 Nőtárs Alapítvány27 NSZFI1 Nyíregyháza1 OBH3 Orosz Hölgyek Klubja1 Országos Bírósági Hivatal1 Országos Sajtószolgálat1 OSIFE1 Ökopolisz1 Ökotárs3 Ökotárs Alapítvány2 önkéntes14 Palantír Film Alapítvány1 Pálháza1 pályázat96 Pásztó1 Patent17 Pécs3 pénzügy19 Pest megye3 petíció1 politika1 Professional Women's Association2 PWA3 Rapid Randi1 Regina Közhasznú Alapítvány3 Reginakert2 rendezvény135 roma nők2 Románia2 Rózsahölgyek Rendje1 sajtócikk40 sajtóközlemény4 satjónyilatkozat1 Seed1 Sikeres Nők2 Siklós1 Siklósi Borbarátnők Borrendi Egyesülete1 Siófok1 Somogy megye1 SozialMarie1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye1 számítógép3 Széchenyi 20201 Szeged4 Szegedi Anyakör1 szervezés1 szervezet1 Sziget1 SZIN1 Színes Gyöngyök1 Szociális Innovációs Alapítvány1 SzuperWMN1 szülés5 Születésház Egyesület9 Születésház Közhasznú Egyesület1 tanácsadás1 tanulmány2 Társadalmi Párbeszéd Színház1 társadalmi vállalkozás3 társasági adó3 távmunka1 TED1 TEDx1 Tempus9 Tempus Közalapítvány1 Terry Reintke1 The Global Fund for Women1 tréning2 új szülők és újszülöttekért Alapítvány1 újságírás1 UN2 UNESCO2 UNICEF1 US2 utasítás1 vállalkozás9 Váltó- sáv Alapítvány1 Van Esély Alapítvány1 Vas megye3 Védőnőkért1 Veszprém1 Veszprém megye3 Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület1 vezetés1 vidékfejlesztés2 videó5 Világgazdasági Fórum1 Virginia Organizing1 Wekerle Sándor4 WMN1 XXI. Századi Roma Nők Országos Egyesülete1 Záhony1 Záhonyi Nők Egyesülete1 Zala megye1 Zöld Pók Alapítvány1
További lehetőségek

MINDEN BEJEGYZÉST listázva a kék nyílra kattintva megtalálsz

További lehetőségek

ÍRJ NEKÜNK, ha kérdésed vagy javaslatod van :))

Név

E-mail *

Üzenet *

Nyilatkozat

A Nőicivilek.hu tematikus honlapon indított hírlevélre feliratkozással egyidejűleg Ön hozzájárulását adja, hogy ettől a honlaptól - esetlegesen akár reklámot is tartalmazó - elektronikus levelet fogadjon.
Valamint kijelenti, hogy az online űrlapon megadott email címe szervezeti használatú.
A feliratkozáskor kapott adatokat bizalmasan kezeljük, harmadik személynek semmilyen körülmények között nem adjuk át.
A hírlevélre feliratkozás bármikor egy kattintással megszüntethető a levelek alján található link segítségével.

Összes oldalletöltés