A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2017-ben a civil szervezetek - szövetségek és alapítványok - száma mintegy 61 ezer volt. A kulturális-, sport- és szabadidős tevékenységeket folytató szervezetekből van a legtöbb – ezek az összes szervezet 15%-15%-át teszik ki -, ezeket követik az oktatási szervezetek 13%-kal. A szervezetek mintegy 20 százaléka közhasznú.
JOGI KÖRNYEZET: 3.9
A jogi környezet tovább romlott 2018-ban számos olyan törvény elfogadásával, amelyek negatívan hatnak a civil társadalomra. Az e törvények alkalmazását övező bizonytalanság bénító hatással volt a szektorra.
SZERVEZETI KAPACITÁS: 3.6
A civil szektor szervezeti kapacitása nem változott jelentősen 2018-ban. Akárcsak a korábbi években, idén is csak a legprofesszionálisabb szervezeteknek volt hatékony stratégiája és irányítási struktúrája.
PÉNZÜGYI ÉLETKÉPESSÉG: 4.5
Az elmúlt évek trendjei – a “hűséges” szervezetek anyagi bősége szemben a többi “nélkülöző” szervezettel – 2018-ban is negatív hatással voltak a civil szervezetek pénzügyi életképességére. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a szektor összbevétele 630 milliárd forintról (2,33 milliárd dollárról) mintegy 700 milliárd forintra (2,5 milliárd dollárra) nőtt 2017-ben, ami 11 százalékos növekedést jelentett.
ÉRDEKVÉDELEM: 4.4
Habár 2018-ban volt néhány önálló érdekképviseleti siker, az évet nagyrészt az állam és a civil szervezetek közötti együttműködés hiánya jellemezte.
SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS: 3.5
Bár nem állnak rendelkezésre konkrét adatok, úgy tűnik, hogy a szolgáltatásnyújtás lehetőségei 2018-ban még tovább korlátozódtak a civil szervezetek számára.
INFRASTRUKTÚRA: 3.1
Az ágazatot támogató infrastruktúra állapota 2018-ban nem változatozott.
TÁRSADALMI ELISMERTSÉG: 4.2
Az ágazat társadalmi elismertsége tovább romlott 2018-ban az uralkodó kormányközeli média és a vezető politikusok által folytatott gyűlöletkampányok eredményeként.
A hír folytatása >>
